 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés januári ülésszaka
|
----------------------------------------------
München, 1990. január 23. (SZER, A mai nap) - Az Országgyűlés ma
délelőtti eseményeiről Szőcs Géza küldött tudósítást:
- Kedves hallgatóink, a magyar parlament négynapos és rendkívül
zsúfolt januári ülésszaka ma délelőtt 10 órakor kezdődött meg, és
féltizenegyre már belügyminiszter nélkül maradt az ország.
Fodor Istvánnak, az Országgyűlés ügyvezető elnökének javaslatára
a parlament igazolta a két új képviselő mandátumát: a Hegedűsné
Hargitai Ágnesét és a Tamás Gáspár Miklósét. Zárójelben: négy
honatya Tamás Gáspár Miklós ellen szavazott.
Rögtön ezután - tehát még a tárgysorozat ismertetése előtt -
Horváth István belügyminiszter kért szót. Közel 20 perces beszédében
rögtön jelezte, hogy a lehallgatási botrány ügyében végzett
tényfeltáró vizsgálatról, majd a megfelelő napirendi pont keretében
hallunk részletes beszámolót.
Horváth István hosszan beszélt arról, hogy kampány folyik a
Belügyminisztérium, az állambiztonsági szolgálat és konkrétan az ő
személye ellen. Nyíltan kifejtette azt a véleményét, hogy egyes
ellenzéki erők, például a Fidesz aktivistái nem is titkoltan még a
választások előtt új hatalmi viszonyok kialakítására törekednek. A
lehallgatás-botrány ílymódon nem jogi, hanem politikai ügy - mondta
Horváth István, aki egy-két hónapja még bizonyára nem hitte volna,
hogy a rendszerváltás zökkenőmentes lebonyolításában szerzett
érdemei - amelyekre, ha szűkszavúan is, beszédében hivatkozott -,
kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy személye áldozatul ne essék az
egyik legfontosabb tárca ellen indított, s most sikeresnek bizonyult
akciósorozatnak. (folyt.)
1990. január 23., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|