|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
|
Létrejött a választások nyilvánosságát felügyelő pártközi
egyeztető bizottság
|
1990. január 16., kedd - A választások tévé-, rádió- és sajtónyilvánosságának szabályozásra pártközi egyeztető bizottságot hoztak létre kedden a pártok, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és az MTI képviselőinek részvételével rendezett konzultáción. A kormány által szervezett megbeszélésre, amely a múlt heti konzultáció folytatása volt, meghívták a MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub képviselőit is.
A tanácskozáson született megállapodás értelmében a pártközi egyeztető bizottság tagjai a háromoldalú tárgyalásokon részt vett MSZMP, EKA és Harmadik Oldal azon tagszervezetei, amelyek párttá alakultak, továbbá három helyet kapnak saját megegyezés alapján az azóta létrejött pártok.
A keddi konzultáció részvevői megegyeztek abban, hogy január 23. és február 23. között a választásokon jelöltet állító minden párt számára egyenlő felosztott műsoridőt kell biztosítani a rádióban és a tévében. Ezek elkészítéséhez a két média azonos technikai feltételeket biztosít számukra. A független képviselők a felosztott műsoridőből a nemzeti médiákban nem részesülhetnek, propagandájukat a regionális műsorsugárzó eszközökön kell megoldani. Február 23-tól március 23-ig azok a pártok részesülhetnek a felosztott műsoridőből, amelyek országos listát állítottak. Továbbá azok, amelyek - a jogosultak közül - február 23-ig nem jutottak ilyen lehetőséghez.
Hosszas vita után született konszenzus a fizetett politikai hirdetések sugárzásáról. Ennek értelmében a pártok sugároztathatnak politikai reklámot a tévében naponta két-két alkalommal az egyes és a kettes csatornán, a rádióban négy-négy alkalommal a Kossuth és a Petőfi adón. A reklámok sugárzását azonban behatárolja majd a tévé és a rádió hirdetési műsorainak kapacitása. Az esélyegyenlőség érdekében ezért a politikai hirdetéseknél - amennyiben szükséges - sorsolással döntenek, tekintetbe véve a pártok által igényelt reklámperiódust. (MTI)
1990. január 16., kedd 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Létrejött a választások nyilvánosságát felügyelő pártközi
egyeztető bizottság (1. rész)
|
1990. január 16., kedd - A választások tévé-, rádió- és
sajtónyilvánosságának szabályozásra pártközi egyeztető bizottságot
hoztak létre kedden a pártok, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és
az MTI képviselőinek részvételével rendezett konzultáción. A kormány
által szervezett megbeszélésre, amely a múlt heti konzultáció
folytatása volt, meghívták a MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub
képviselőit is.
A tanácskozáson született megállapodás értelmében a pártközi egyeztető bizottság tagjai a háromoldalú tárgyalásokon részt vett MSZMP, EKA és Harmadik Oldal azon tagszervezetei, amelyek azóta hivatalosan is párttá alakultak, továbbá három helyet kapnak saját megegyezés alapján az időközben létrejött szervezetek.
A keddi konzultáció részvevői megegyeztek abban is, hogy január 23. és február 23. között a választásokon jelöltet állító minden párt számára egyenlő, felosztott műsoridőt kell biztosítani a rádióban és a tévében. A független képviselők a felosztott műsoridőből a nemzeti médiákban nem részesülhetnek, propagandájukat a regionális műsorsugárzó eszközökön kell megoldani. Február 23-tól március 23-ig azok a pártok részesülhetnek a felosztott műsoridőből, amelyek országos listát állítottak. Továbbá azok, amelyek - a jogosultak közül - február 23-ig nem jutottak ilyen lehetőséghez. (Emlékezetes, a múlt pénteki megbeszélésen a részvevők már megállapodtak abban, hogy január 23-tól és március 23-ig minden hétfőtől péntekig az MTV 1-es csatornáján 20.05 és 20.30 között 25 percet; a Rádióban a Kossuth adón reggelente 10, délben és este 5-5 percet bocsátanak a pártok rendelkezésére.)
A választási műsorok elkészítéséhez a televízió egyenlő technikai feltételeket és költségkeretet biztosít a pártoknak. A választási műsorok készítésével megbízott stábokat - 3-3 rendezőt, szerkesztőt, vezető operatőrt - a pártközi egyeztető bizottsággal folytatott konzultáció alapján alakítják ki a két médiánál. A stúdióműsorok elkészítése során a pártok igénybe vehetik az MTV és az MR által készített jogdíjmentes és fellelhető archív anyagokat, továbbá szabad kezet kapnak a szignál, a háttér-dekoráció, a grafikai és fotóanyagok felhasználásában. A szignálzene és a párt emblémája a műsor első és záró 30 másodpercében játszható be, illetve jeleníthető meg önállóan a képernyőn. A február 23-a utáni műsorok technikai részleteiről a későbbiekben dönt a bizottság. (folyt.köv.)
1990. január 16., kedd 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Létrejött a választások nyilvánosságát felügyelő pártközi
egyeztető bizottság (2. rész)
|
Hosszas vita után született elvi megállapodás a fizetett politikai hirdetések sugárzásáról. A téma megtárgyalásának kezdetén a Nyilvánosság Klub képviselője kifejtette: a rádiót és a tévét felügyelő bizottság január 23-ig meghirdetett moratóriuma a választási hirdetésekre, ellentétes a választójogi törvénnyel. A Fidesz delegátusa pedig indítványozta, hogy a pártközi egyeztető bizottság követelje a moratórium azonnali feloldását. Ezzel kapcsolatban a Minisztertanács Hivatalát képviselő Szilvásy György, aki egyébként a rádiót és tévét felügyelő bizottság titkára is, elmondta: elképzelhető, hogy a bizottság szerdai ülésén feloldja a moratóriumot. Ugyanakkor jelezte, hogy az a bizottság is kíván valamilyen elvi állásfoglalást kialakítani a választási hirdetésekről.
A pártközi egyeztető bizottság végül többségi szavazattal azt a megoldást támogatta, hogy a tévé mindkét csatornáján, valamint a rádió Kossuth és Petőfi adóján a pártok sugároztathatnak fizetett választási hirdetést bármely reklámblokkban. Ezt annyiban maximálták, hogy egy párt naponta a tévében csatornánként két-két alkalommal, a rádióban a két adón négy-négy alkalommal élhet ezzel a lehetőséggel. A választási hirdetések sugárzását azonban behatárolja majd a tévé és a rádió reklámműsor-kapacitása. A rendelkezésre álló idővel kapcsolatos kérdésre az RTV Kereskedelmi Igazgatóságának képviselői a csütörtöki megbeszélésen adnak választ. Annyit azonban már elmondtak, hogy a reklámblokkok - főleg főidőben - meglehetősen telítettek. Ha a hirdetési műsoridőt nem növelik - a növelést a Rádió képviselője egyébként ellenezte -, akkor a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a tévében három, a rádióban hat percet vehetnének naponta igénybe a pártok. A részvevők többsége egyetértett azzal, hogy amennyiben szükséges, a pártközi egyeztető bizottság közjegyző jelenlétében sorsolással döntsön a hirdetések sugárzásáról, figyelembe véve a pártok által igényelt reklámperiódust. Ugyancsak támogatják azt az elképzelést, hogy egy-egy választási hirdetés időtartama ne haladhassa meg a 30 másodpercet. Végül nem kapott többségi támogatást a Fidesz javaslata, hogy követeljék a hirdetési moratórium feloldását.
A pártközi egyeztető bizottság csütörtöki ülésén visszatérnek a hirdetésekkel kapcsolatos kérdésekre, valamint megvitatják a fel nem osztott tévé- és rádióműsor-idővel kapcsolatos kérdéseket. Több párt szorgalmazta: tűzzék napirendre a bizottság jogi státusának tisztázását, illetőleg azt, hogy a tévét és rádiót felügyelő bizottság nem bírálhatja felül a politikai egyeztető bizottság döntéseit. (MTI)
1990. január 16., kedd 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|