|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
|
Petrasovits Anna nyílt levele Németh Miklóshoz, a
Minisztertanács elnökéhez (1. rész)
(OS)
|
1990. január 11., csütörtök - Tisztelt Miniszterelnök úr
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió úgynevezett ,,felügyelő bizottsága,, 1990. január 9-étől január 23-áig megtiltotta a fizetett politikai hirdetések közzétételét a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban.
Ez az intézkedés ellentétes a választójogi törvény (1989. évi XXXIV. törvény) 13. paragrafusának (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal, amelyek a választás kitűzésétől a választási kampány végéig a politikai pártok számára korlátozás nélkül engedélyezik hirdetések elhelyezését és közzétételét.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió úgynevezett ,,felügyelő bizottságáról,, szóló 116/1989. (XI. 22.) MT. és az 1/1990. (I. 4.) MT. sz. rendeletek az úgynevezett ,,felügyelő bizottságot,, nem hatalmazzák fel olyan jogkörrel, amely kiterjedne a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kereskedelmi tevékenységére és ezen keresztül a pártok fizetett politikai hirdetéseinek közzétételére.
Álláspontunk az, hogy az úgynevezett ,,felügyelő bizottság,, túllépte hatáskörét, jogtalanul és törvényellenesen járt el.
A választási kampány megkezdődése után a kampányra vonatkozó szabályozás ilyen önkényes, megalapozatlan és hirtelen megváltoztatása súlyosan veszélyezteti az esélyegyenlőséget és a választások tisztaságát.
Ezért a leghatározottabban tiltakozunk az úgynevezett ,,felügyelő bizottság,, határozata ellen, és a döntés azonnali felülvizsgálását követeljük. A döntést mint a jogszabályokkal ellenkezőt bírói úton is megtámadjuk, egyben felhívjuk az Alkotmánybíróság figyelmét a jogszabályok semmibevételének eme különösen kirívó esetére.
Meg kívánjuk jegyezni, hogy az úgynevezett ,,felügyelő bizottság,, létrehozása ellentétes volt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások I/5. számú albizottságában született megállapodással. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége ezért nem vesz részt a bizottság munkájában. Pártunknak továbbra is az a véleménye, hogy a bizottság - létrehozásának körülményei és személyi összetétele miatt - nem alkalmas arra, hogy a pártok közötti esélyegyenlőséget a választási kampány időszakában biztosítsa.
Pártunk ragaszkodik a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás betartásához. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|