 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (18. rész)
|
Következő napirendi pontként az Országgyűlés megkezdte a
Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat
előterjesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Az alap
eddigi működését röviden áttekintve hangoztatta: a törvény
korszerűen szabályozta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzését
és felhasználását. Az alap céljai összhangban vannak az állam
műszaki fejlesztési feladataival a fejlődő piacgazdaság körülményei
között. Az alap képzési módja jól illeszkedik az új adórendszerhez,
felhasználási rendje a törvény elfogadása óta fejlődött, így kisebb
korrekciókkal lehetővé válik a további korszerűsítés.
Az alap a nemzetközi irányzatokhoz igazodó, nemzetgazdaságilag
fontos, a vállalkozók közvetlen érdekeltségét, kockázatvállalási,
illetve finanszírozási képességét meghaladó műszaki fejlesztési
akciókhoz járul hozzá. Segíti az ígéretes kutatási eredmények gyors
hasznosítását, infrastrukturális jellegű műszaki fejlesztéseket
finanszíroz. Az alap az állami programok súlyának csökkenésével
fokozott figyelmet fordít a vállalkozói kezdeményezések
felkarolására, pályázati alapon. Különösen az exportorientált
műszaki fejlesztési akciókat és a kisvállalkozások innovációs
tevékenységét támogatja, együttműködve a különféle pénzintézetekkel.
Az alap idei felhasználásáról a kormány jövőre részletesen beszámol
az Országgyűlésnek.
A törvény módosítása most mindenekelőtt azért vált szükségessé,
hogy a befizetésekre, illetve a kedvezményekre vonatkozó
rendelkezéseket hozzáigazítsák a vállalkozási nyereségadóról szóló
törvény módosításához. Kisebb korrekciókat tesznek szükségessé már
most az alap működése során eddig szerzett tapasztalatok is. A
módosítást indokolja az is, hogy a jövő évi költségvetés
összeállítása során felmerült annak igénye: a Minisztertanács által
1985-ben létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap és az
1988-ban létrehozott Felsőoktatási Fejlesztési Alap összesen 1
milliárd 850 millió forintot kitevő állami finanszírozása alól a
költségvetést jövőre a Központi Műszaki Fejlesztési Alap
tehermentesítse. Geleji Frigyes azt javasolta az Országgyűlésnek,
hogy hagyja jóvá ezt a megoldást, oly módon, hogy a két alap jövő évi
céljaira egyszeri, a törvénymódosításban meghatározott összeget
hagyjanak jóvá. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|