|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákia - az Új Szó Havel budapesti útjáról
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 29. hétfő (MTI-tud) - Václav Havel
magyarországi látogatása a kapcsolatok új, európai szellemű
alakítását segítette elő - hangoztatta hétfői kommentárjában a
pozsonyi magyar nyelvű Új Szó. A lap szerint az új csehszlovák
államfő a megváltozott belpolitikai erőviszonyok szellemében építi a
viszonyt a szomszédos országokkal, Budapesten aligha csupán
udvariasságból üdvözölték ,,az új idők új követeként,,.
A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Prága és Budapest viszonyára évekig árnyékot vetett, hogy különbözőképpen ítélték meg az európai térségben játszandó szerepüket, a gazdasági fejlődés lehetőségét, s a két állam kapcsolatait számos probléma mérgezte. Ezek között említette a lap elsősorban a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését, a kisebbfajta vámháborút, valamint a nemzeti kisebbségek problémakörét, helyzetük sajátos megismerésének, jogaik biztosításának az elodázását.
Havel budapesti látogatása - hangsúlyozta a lap - mindenekelőtt új elvi alapokat teremtett és erősített meg, a felek kölcsönösen hangsúlyozták, hogy Európának ebben a földrajzi térségében a történelmi egymásra utaltság szellemében kell fejleszteni a kapcsolatokat. Az újság szerint a hamarosan megtartandó kormányközi tárgyalásokon már elsősorban a konkrét cselekvés módozatait fogják tisztázni, amelyek mindenekelőtt az Európához való csatlakozást, az Alpok-Duna-Adria régiót érintő együttműködés erősítését akarják szolgálni. A lap azt hangoztatta, hogy az új, az eddiginél magasabb színvonalú kapcsolatokat segíti a hasonló belpolitikai helyzet, a pártállam lebontása és a többpártrendszerű parlamenti demokrácia kiépítése, a mindkét országban állomásozó szovjet csapatok kivonása, ,,amire minden esély megvan,,. Az Új Szó végül azt írta: Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia hivatalos képviselőinek, az ellenzék és a polgári mozgalmak vezetőinek áprilisra tervezett pozsonyi találkozója hosszú távra megszabhatja az együttműködés irányát, a három ország jelentős lépést tehet az európai integráció felé, felerősítheti az elért pozitív eredményeket. +++
1990. január 29., hétfő 15:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|