 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Melyik képviselőjelölt jut a
Parlamentbe?
|
Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti
a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat
foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások
demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása
során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás
alá kerüljön.
A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem
foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír
elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták
egyenkénti átekintésével lehetséges.
alc. Szavazás az egyéni választókerületekben
Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden
választókerületben több - jelenleg, amikor a pártok bizonyítani
kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog indulni. Ma a
pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény
szerint az országos listán - erről még szólunk - az egyéni kerületek
un. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt
tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik
az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor
fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük
van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják
gyűjteni. Vagyis mindíg, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is
számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai
választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése.
Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az
állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor
érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal
rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell
ismételni a szavazást. Az un. mósodik fordulóban ismét az összes
jelölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak
egynegyede megjelent.
alc. Ki kapja a mandátumot
Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazatra jogosultak
több mint a fele megjelent,) akkor a jelöltek közül az szerzi meg a
mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét
megkapta (abszolút többség). (folyt.)
1990. január 24., szerda 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|