 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Szavazás 1990. főcím: Mi a szavazati jog?
|
A választójogosultak száma, a szavazásból kizártak számának
alakulása egy ország demokratikus berendezkedésének kifejező
mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó
harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik
központi kérdésévé és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy
legalább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog
általánossága.
Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi
előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló
1848-49 évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott
választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni
cenzusokkal 4-5 százalékra zsugorították vissza. A század végi
poltikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános
választójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet
játszik as alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat
elodázza és a kirobbant első vilgháború miatt félre is teszi.
1918-19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az
általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kormányzat nem
tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a
huszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A
valóban általános választójogot a 1945. évi VIII. törvény teremtette
meg, amikor az állampolgárok 56 szálékának volt szavazati joga. Ma
ez az állampolgárok 65-70 százalékáról mondható el.
alc. Akik nem szavazhatnak
Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként
leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van.
Ezek közül megfosztja a választójogtól azt
1/ aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlátozott,
2/ akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától
eltiltott,
3/ akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés büntetését tölti
4/ akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt.
Ezen kívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az
állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem
szerveznek) vagy nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes
lakóhelye. (folyt.)
1990. január 23., kedd 15:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|