 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú Mark Palmerrel - 5. folyt.
|
- Igen. Szívből sajnálom, hogy nem hallották, mert egy
lelkesítő, érzelmektől átfűtött, elgondolkoztató beszéd lett volna.
Az elnök maga írta. Tele volt utalásokkal Kossuth Lajosra, az
amerikai-magyar kapcsolatokra az elmúlt évszázadban, ismételt utalás
volt a beszédben a magyarok szabadságvágyára és arra, hogy ez mit
jelentett nekünk amerikaiaknak. Az elnök beszélt volna a
Magyarország iránti tiszteletről, a magyar bevándorlók
hozzájárulásáról az Egyesült Államok életének valamennyi területéhez
a zenétől és Bartóktól kezdve az atomfizikáig és Teller Edéig. Ilyen
lett volna a beszéd.
Sajnáljuk, hogy nem hangzott el, de úgy gondolom, hogy amit az
elnök mondani akart azt elmondta a Marx Károly Közgazdaságtudományi
Egyetemen elhangzott beszédében. Aki hallotta a beszédet azt
hallotta, amit az Egyesült Államok elnöke Budapesten mondani akart.
- Következő kérdésem Mark Palmerhez az Egyesült Államok
budapesti nagykövetéhez: Mire volt az elnök különösképpen kíváncsi?
Volt-e olyan alkalom, hogy Bush elnök a nagykövet úrhoz fordult és
bizalmasan azt mondta, hogy te Mark, vagy Mr. Palmer, vagy Nagykövet
Úr, tudna valami bővebbet mondani nekem erről vagy arról?
- Sokszor tett az elnök utalást arra, hogy milyen mély
behatással volt rá, mennyire meghatotta őt az itteni fogadtatás.
Jelezte, hogy mennyire érdeklik őt az itteni új erők, főleg a
fiatalok és ahogy a fiatalok gondolkodnak. Többet akar tudni az új
politikai pártokról. Grósz Károlyt természetesen már korábbról
ismerte - Grósz úr washingtoni látogatása alkalmából találkoztak -
és a jelenlegi vezetőség legtöbb tagját is nagyjából ismerte. Inkább
az új politikai erők és csoportosulások iránt érdeklődött. Aztán azt
is akarta tudni, hogy melyek az itteni gazdasági haladás legfőbb
akadályai? Pontosabban: azt akarta tudni, hogy hogyan oszlik meg
Magyarországon a magánszektor, mennyiben járul hozzá a magánszektor
a nemzeti össztermeléshez, ilyesmiket akart tudni Bush elnök.
(folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|