Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 26.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Környezetvédő szervezetek tiltakozása

"Az alulírott szervezetek megütközve és felháborodva fogadták azt a hírt, miszerint 1990. február 1-től a tömegközlekedés, és ezen belül is legfőképpen a BKV jegy- és bérletárait rövid időn belül másodszor is fel kívánják emelni. Ez az intézkedés, a személygépkocsi-használat arányaiban olcsóbbá válása miatt - a benzin-áremelés töredéke a BKV díjak emelésének - tovább növelné a főváros egyébként is katasztrofális gépjárműforgalmát, és egyben rendkívüli légszennyezettségét."
SZER, A mai nap:

Megyei lapok - az MSZP választási fegyverei

"... a tömegkommunikáció manipulációra alkalmas lehetőségével tisztában vannak az MSZP házatáján is. Nem véletlenül ragaszkodnak oly makacsul a közvéleményt befolyásoló médiákhoz. A tévé és a rádió bástyáit már sikerült bevenniük, vidéken pedig a megyei napilapok és kiadóvállalatok birtokosaként uralják a szót, miközben álszent módon esélyegyenlőségről papolnak. Tizenhat napilap sorsáról van szó, amelyek mind a mai napig az MSZP lapgazdasága alatt dolgoznak, és nyereségük felét kötelesek befizetni a pártnak. Tavaly ily módon négy millió forint folyt be az MSZMP kasszájába, s könnyen kiszámítható, hogy ez 40 ezer párttag egyhavi tagdíjával egyenlő."

A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)

1989. június 19., hétfő - A többpártrendszerű politikai struktúra kialakulása szükségszerűvé teszi Magyarországon a hatalom megosztását - hangsúlyozta Schmidt Péter államjogász az Országgyűlés független képviselőcsoportjának hétfői ülésén tartott előadásában. Rámutatott: fel kell építeni a parlamentáris rendszert, s ki kell alakítani a hatalom különböző intézményeit. A köztársasági elnöki funkcióról szólva kiemelte, hogy e közjogi méltóságnak a megválasztása nem a lakosság feladata, mert ez ellentétes lenne a parlamentarizmus rendszerével. Az alkotmányozási folyamatról szólva úgy vélte, hogy nem időszerű még az alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök intézményének létrehozása. Ennek az új alkotmány elfogadását követően kell megtörténnie.

Az alkotmánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy az új alaptörvényt
az új országgyűlésnek kellene elfogadnia, addig csupán széles körű
társadalmi vitának van helye a koncepcióról. Érvként említette meg,
hogy az 1985-ben megválasztott mai parlament ugyan legitim, de a
politikai struktúrában végbement változások következtében már nem
tudja tükrözni a társadalom tényleges erővonalait.

    A választásokkal kapcsolatban Schmidt Péter elmondta: véleménye
szerint átmenetileg a kombinált választójogi rendszer alkalmazása
lenne célszerű. Szerinte 50 százalékban lajstromos, 50 százalékban
egyéni választókerületi megoldást kellene alkalmazni.

    Az ülésen részt vevő Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a
törvényelőkészítő munkával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra,
hogy átmeneti helyzetben vagyunk, ezért már a többpártrendszer
kialakulása során szükséges akceptálni az új pártok és szervezetek
véleményét. A vitában több képviselő megkérdezte: az új pártok
megjelenésével van-e egyáltalán esélyük a következő választásokon az
egyéni jelölteknek? Schmidt Péter szerint a következő választásokon
mindenképpen van, 10 év múlva azonban nem lesz. Tölgyessy Péter, az
SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy az arányos választójog
alkalmazása nem lenne szerencsés, mert kormányozhatatlanná tenné az
országot. A kisebb pártok tisztán listás választások esetén
aránytalanul nagy súlyhoz jutnának, mert előfordulhatna, hogy
nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Épp ezért szerinte a
következő választásokon háromnegyed részben az egyéni
választókerületi formát, negyedrészben a listásat kellene
alkalmazni. Annál is inkább, mert az első időszakban nagyon
fontosnak tűnik a személyiségek jelenléte a Parlamentben, s így az
önállóan induló jelölteknek is esélyük lenne. (folyt.köv.)


1989. június 19., hétfő 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)

Tölgyessy Péter véleményét, miszerint túl sok párt parlamenti
jelenléte veszélyeket rejt magában, Szűrös Mátyás is osztotta.

    Dr. Balla Éva képviselő az alkotmányozási folyamattal
kapcsolatos aggályként megemlítette, hogy nem tudni, mennyire
illenek majd bele az új alkotmányba az eddig elfogadott, illetve az
ezután jóváhagyandó törvények. Schmidt Péter végül arról szólt, hogy
a tudomány önmagában nem tud jó alkotmányt létrehozni, mert ez
elsősorban a politika feladata. Felhívta a figyelmet a sarkalatos
törvények és az alkotmány összhangjának szükségességére.

    A független képviselők ülésének második napirendi pontja a
Szabad Demokraták Szövetségének bemutatkozása volt. Kőszeg Ferenc
ügyvivő elmondta: az SZDSZ ellenzéki szervezet, amely 1988
novemberében jött létre. Értelmezésük szerint az ellenzék jelenléte
fontos része a normálisan működő parlamenti demokráciának. Az SZDSZ
véleménye szerint rendszerváltásra van szükség, ez egyrészt a
politikai szisztéma, másrészt a rezsimváltás szükségességét foglalja
magában. A szervezet szerint ugyancsak fontos feladat, hogy
Magyarország visszataláljon az európai integrációba. Az SZDSZ
szerint nem létezik harmadik út a keleti és a nyugati fejlődés
között, hanem az egyikből vezet az út a másikba. Tölgyessy Péter azt
fejtegette, miként lehet eljutni békés úton a totalitárius
rendszerből a piacgazdaságon alapuló demokráciába. Véleménye szerint
elsőrendű feladat az olyan politikai játéktér megteremtése, amely
elvezet a szabad választásokig, s egy olyan országgyűlés
megteremtéséig, amely felkészült az alkotmányozási feladatok
megoldására. Tölgyessy Péter ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a
felgyorsult alkotmányozási folyamat veszélyességére. Nagy hibának
minősítette, hogy a Parlament elfogadta az alkotmány-koncepciót,
amely valójában több variánsból áll. Kifejtette: a jelenlegi
körülmények között az alkotmányozás és a vele kapcsolatos törvények
elfogadása - például az alkotmánybíróság felállítása, a köztársasági
elnök intézményének bevezetése - konfliktuskeltő lehet. Véleménye
szerint a jelenlegi Parlamentnek az átmenetet elősegítő új
törvényeket kellene jóváhagynia. Ezek közé sorolta a Büntető
Törvénykönyv módosítását. (folyt.köv.)


1989. június 19., hétfő 19:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A független képviselők csoportjának ülése (3. rész)

Juhász Pál, az SZDSZ gazdaságpolitikai koncepciójáról szólva
kiemelte, hogy az a magántulajdon elvén alapszik. Az SZDSZ sürgeti
az olyan új közösségi tulajdonformák kialakítását is, amelyek
hozzájárulnak az állami tulajdon mai tartalmatlan formájának
megszüntetéséhez. A koncepció fő elemei közé sorolta a
magánvállalkozások létrehozását és bővítését korlátozó jogszabályok
megszüntetését; az államháztartás mindent átfogó jellegének
megszüntetését; a külföldi működő tőke beáramlását elősegítő
garanciák megteremtését.

    Solt Ottília, az SZDSZ szociálpolitikai elképzeléseiről szólva
hangsúlyozta: a többpártrendszer önmagában nem tudja megoldani a
szociális problémákat, csupán több esélyt ad a gondok megoldására.
Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok az ellátások (családi
pótlék, gyermekgondozási segély, minimális nyugdíj,
munkanélküli-segély), amelyek állampolgári jogon illetik meg az
adott személyt. Ugyancsak fontos szerepet szánnak az önkéntes,
önálló vagyoni alapon álló biztosítói rendszernek. Az SZDSZ
rendkívül fontosnak tartja a leszakadt kisebbséggel (a szegényekkel)
való foglalkozást. Ez annál inkább fontos, mert ezek a rétegek nem
tudnak bekapcsolódni a társadalomban működő dinamizmusokba,
érdekképviseletük minimális, s önszerveződésre aligha képesek -
mutatott rá Solt Ottília.

    Elhangzott, hogy az SZDSZ-nek jelenleg 3300 tagja van, de
programjának közzététele óta fokozódott az érdeklődés a szervezet
iránt. (MTI)


1989. június 19., hétfő 19:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés

"Január 26-án újra Hável-nap volt. Az elnök egynapos látogatásra Budapestre érkezett, s ez alkalomból a SZER-es Varga Gyuri lakásán régi barátaival találkozott, így Kőszeggel, Konráddal. A sajtó, s a Fekete Doboz révén én is ott topogtam a zsebkenydőnyi helyen. Lépni, sőt levegőt kapni sem lehetett. Néhány perces kézitusa után amelyet Havel a mikrofonokkal és kamerákkal vívott, kikelt magából, befogta két kezével a fülét, és kiabálva, szó szerint kizavart mindenkit a lakásból. .. teljesen igaza volt, elvégre valóban a barátaival akart találkozni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD