![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Környezetvédő szervezetek tiltakozása
"Az alulírott szervezetek megütközve
és felháborodva fogadták azt a hírt, miszerint 1990. február 1-től a
tömegközlekedés, és ezen belül is legfőképpen a BKV jegy- és
bérletárait rövid időn belül másodszor is fel kívánják emelni. Ez az
intézkedés, a személygépkocsi-használat arányaiban olcsóbbá válása
miatt - a benzin-áremelés töredéke a BKV díjak emelésének - tovább
növelné a főváros egyébként is katasztrofális gépjárműforgalmát, és
egyben rendkívüli légszennyezettségét."
SZER, A mai nap:
Megyei lapok - az MSZP választási fegyverei
"... a tömegkommunikáció manipulációra alkalmas lehetőségével
tisztában vannak az MSZP házatáján is. Nem véletlenül ragaszkodnak
oly makacsul a közvéleményt befolyásoló médiákhoz. A tévé és a rádió
bástyáit már sikerült bevenniük, vidéken pedig a megyei napilapok és
kiadóvállalatok birtokosaként uralják a szót, miközben álszent módon
esélyegyenlőségről papolnak.
Tizenhat napilap sorsáról van szó, amelyek mind a mai napig az
MSZP lapgazdasága alatt dolgoznak, és nyereségük felét kötelesek
befizetni a pártnak. Tavaly ily módon négy millió forint folyt be az
MSZMP kasszájába, s könnyen kiszámítható, hogy ez 40 ezer
párttag egyhavi tagdíjával egyenlő."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Jövőkutató a gazdasági kibontakozásról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. január 7., vasárnap - Félő, hogy az elkövetkezendő
években hazánk a környező országok mögött mind társadalmi, mind
gazdasági téren nagy mértékben lemarad. Ugyanis Magyarországon olyan
mély gazdasági és társadalmi válság bontakozott ki, amelynek
felszámolása hosszú évekbe telhet - jelentette ki Gidai Erzsébet, a
közgazdaságtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia
jövőkutatási bizottságának elnöke az MTI munkatársának, aki a magyar
gazdaság jövőképéről kért tájékoztatást.
- A gazdaságban szinte visszafordíthatatlan károk keletkeztek az elmúlt években - húzta alá -, hiszen az adósságterhek olyan mértékben növekedtek, hogy azok már-már elviselhetetlen terhet jelentenek. A felvett hitelek túlnyomó többsége a veszteségek finanszírozását szolgálta, és szolgálja ma is. Ezeket az összegeket nem lehetett fejlesztésre fordítani, azok - ellenőrizetlenül ,,elfolytak,,. A másik neuralgikus pont, mely pillanatnyilag sújtja az egész nemzetgazdaságot: az elszabadult infláció. Ez korlátozza mind az egyének, mind pedig a vállalatok mozgásterét, -szabadságát. Továbbá a tulajdonreform sem úgy zajlik, ahogyan arra szükség lenne, mivel a tapasztalatok szerint ez ötletszerűen megy végbe, s félő, hogy ha ezen nem változtatnak, akkor a nemzeti vagyon kiárusítása következik be. E válsághelyzetnek a magyar népesség döntő többsége a kárvallottja, míg csupán egy szűk réteg - főként az ügyeskedők - nevezhető haszonélvezőjének.
x A jelenlegi helyzeten miként lehet Ön szerint változtatni?
- A jövőről csak akkor lehet tárgyilagosan beszélni, ha tudományos alaposággal föltárjuk, ellenőrizzük és megismerjük múltunkat és jelenünket egyaránt. Ennek tudatában azt lehet mondani, hogy a legsürgetőbb feladat a rövid távú úgynevezett válságkezelő program kidolgozása. Ennek koncepcionálisan tartalmaznia kell a választ a jelenlegi gazdaságpolitikai gyakorlat valamennyi felvetett kérdésére. Vagyis: az eladósodási folyamatot le kell állítani, mégpedig úgy, hogy nem kell minden áron a fizetőképesség megőrzésére törekedni - s ennek terheit a lakosságra hárítani -, hanem az adósságok egy részét le kellene irattatni, - amire egy stabil kormánynak jó esélyei lennének. Át kellene ütemeztetni az adósság visszafizetését, illetve haladékot kellene kérni a törlesztésre. Így időhöz jutna és stabilizálódhatna a magyar gazdaság. Mindezt a kutatóink által végzett modell-kísérletek is igazolják, ugyanúgy, mint azt az állításunkat, hogy azonnal le kellene állítani a nemzeti vagyon kiárusítását, azaz a privatizáció mostani formában való végrehajtását. (folyt.köv.)
1990. január 6., szombat 16:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Jövőkutató a gazdasági kibontakozásról (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Lényeges lenne ezen kívül az antiinflációs gazdaságpolitika kialakítása, amelynek segítségével megfékezhető lenne az áremelkedés. Ezt klasszikus közgazdasági beavatkozásokkal, például árstoppal és egyéb más intézkedésekkel lehetne elérni. Mindezekkel megalapozhatnánk egy olyan nemzeti takarékossági programot, amely a pazarló költségtényezőket kiküszöbölné a gazdaságból, ezért nem a lakosság terhére tennénk. E program végrehajtása után teremtődnének meg azok a feltételek, amelyek szükségesek a gazdaság fejlődéséhez.
x Végül is kijuthatunk-e a jelenlegi zsákutcából? Vannak-e tudományosan is indokolható kitörési pontok?
- Ez attól függ E ponton mutatkoznak a legnagyobb kérdőjelek. Ugyanis attól függően, hogy a válságmenedzselő program megvalósul-e, vagy sem, alakul a gazdaság jövője is. Ha az ismertetett program alapján a válságból sikerül kilábalnunk, akkor megindulhat a fejlődés; ha nem, akkor nagy valószínűséggel azzal kell számolni, hogy a társadalom tűrőképessége kritikus ponthoz érkezik.
- Tételezzük fel a legkedvezőbb helyzetet - azaz, hogy sikerül úrrá lenni legalapvetőbb gondjainkon -, akkor mindenekelőtt az infrastruktúrát kellene fejleszteni, hogy a különböző ágazatokat talpra tudjuk állítani, az infrastruktúra hiánya ugyanis az általános fejlődés gátjává vált. Kitörési pont lehet az agrárágazat, hiszen ez hagyományosan olyan terület, ahol van szellemi és anyagi tőkénk egyaránt, így van mire építeni. Ezen kívül iparágközi területeket is meg kellene vizsgálni, hol van nagy szellemi munkahányad, s miként lehetne kis anyagigénnyel nagy nyereséget elérni, mint például az elektronikában, vagy ennek is egy speciális területén, a szoftver-fejlesztésben. Ilyen húzóágazat lehet a biotechnológia és a gyógyszeripar. Kiemelt szerepet kell kapnia az oktatás modernizálásának is. A gazdaságban úgy kell rendet teremtenünk, hogy a továbbiakban a vállalatok érdekeltek legyenek munkájuk eredményességének fokozásában. (MTI)
1990. január 6., szombat 16:27
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"Január 26-án újra Hável-nap volt. Az elnök egynapos látogatásra Budapestre érkezett, s ez alkalomból a SZER-es Varga Gyuri lakásán régi barátaival találkozott, így Kőszeggel, Konráddal. A sajtó, s a Fekete Doboz révén én is ott topogtam a zsebkenydőnyi helyen. Lépni, sőt levegőt kapni sem lehetett. Néhány perces kézitusa után amelyet Havel a mikrofonokkal és kamerákkal vívott, kikelt magából, befogta két kezével a fülét, és kiabálva, szó szerint kizavart mindenkit a lakásból. .. teljesen igaza volt, elvégre valóban a barátaival akart találkozni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|