|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - A legnagyobb japán bankok
képviselőiből álló küldöttség folytatott tárgyalásokat pénteken
Magyarországon. A küldöttséget Sadaaki Hirasawa volt japán
pénzügyminiszter helyettes vezette. A japán bankárok a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a
Pénzügyminiszérium szakembereivel folytattak megbeszéléseket.
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a japán bankárok elsősorban azért jöttek Magyarországra, hogy tájékozódjanak az ország gazdasági helyzetéről, átfogó képet kapjanak a kormány elképzeléseiről. Magyarország számára igen fontos a kapcsolatok fejlesztése a japán kormánnyal és a magán pénzügyi befektetőkkel. Igen fejlettek a magyar-japán pénzügyi kapcsolatok, a szigetország jelentős részt vállal a magyar gazdaság külső finanszírozásában. Lényeges az ország jövője szempontjából, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Jövőre a meglévő adósságállomány finanszírozására Magyarországnak mintegy 2,2-2,3 milliárd dollár összegü külső forrásra van szüksége. Ez az MNB számításai szerint fele részben a Nemzetközi Valutalap, a Világbank, a Közös Piac, a Japán Export-Import Bank által nyújtandó kölcsönökből teremthető elő. A hitelek másik feléhez az ország kötvénykibocsájtással kíván hozzájutni. Ezeket a kötvényeket - hasonlóan az idei esztendőhöz - az MNB Nyugat-Európában és Japánban kívánja kibocsátani.
Más a helyzet a jövőre várható folyófizetésimérleg-hiány finanszírozásával. Egyes számítások szerint a deficit elérheti az 1-1,5 milliárd dollárt. Az ehhez szükséges külső források biztosítása azonban már komoly fejtörést okoz a Magyar Nemzeti Banknak. Az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy a deficit mekkora hányadára lehet találni külső forrásokat, s ebben nagy szerepet játszik az is, hogyan végződnek az IMF-fel folyó tárgyalások. Mindenesetre lényeges, hogy a japán pénzintézetek is segítséget nyújtsanak a külső források előteremtésében.
Hárshegyi Frigyes megjegyezte, hogy jelenleg még meglehetősen sok a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy túlzottnak bizonyul a tervezett deficit. Előfordulhat, hogy a magyar gazdaság az idei esztendőhöz hasonlóan jövőre is nagyrészt kompenzálni tudja a kedvezőtlen hatásokat. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|