|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli
közgyűléséről (1. rész)
|
1990. február 1., csütörtök - A Magyar Tudományos Akadémia
február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén megvitatják az
akadémia új Alapszabályainak tervezetét és nyilatkozatban összegzik
a tudomány művelésének és az akadémia megújításának legfontosabb
tennivalóit - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tigyi József, az MTA
alelnöke csütörtökön, az MTA székházában. Elmondta: az akadémia -
miként tavalyi közgyűlésén és más fórumokon kinyilvánította - úgy
ítéli meg, hogy szükséges a nagymúltú nemzeti intézmény radikális
megújítása. Ezért is szorgalmazta az akadémia szervezeti és működési
rendjét szabályozó törvény megalkotását. A törvény
koncepciótervezetének vitájában azonban javasolták: készüljön
egyetemi törvény is, és az akadémiai törvényt azzal együtt
terjesszék az Országgyűlés elé. A hazánkban végbemenő társadalmi
folyamatok viszont megkövetelik, hogy már most - az érvényes
törvényen belül - megalkossák az akadémia új Alapszabályait. Ennek
tervezetében rögzítették egyebek között: az akadémia független,
örkormányzattal rendelkező autonóm köztestület. Maga alakítja ki
alapszabályait, szervezetét, működési elveit, önállóan választja meg
tagjait és tisztségviselőit, maga határozza meg feladatait.
Együttműködik a tudomány működésére hivatott minden intézménnyel,
szervezettel, elsősorban az egyetemekkel. Az akadémia síkraszáll a
tudományos élet szabadságának érvényesítéséért, demokratizálásáért.
A tervezetbe foglalt új előirányzat: külföldön működő kiváló magyar tudósokat is választhassanak az akadémia tagjai közé. A rendes és rendkívüli közgyűlés mellett tartsanak kibővített, úgynevezett nagygyűlést, amelyen a tudományos élet minden fórumának képviselői is részt vehetnek. Az akadémia elnökségében képviseltethessék magukat az egyetemek is. Javasolják azt is, hogy hozzanak létre tudományos etikai, valamint az akadémia anyagi ügyeit felügyelő bizottságot, alakítsák át a tudományos minősítés rendszerét. Úgyszintén kezdeményezték, hogy a jelenlegi szabályoktól eltérően, 75. helyett már a 70. életévét betöltő akadémikus, minden jogát megtartva, a továbbiakban ne tartozzék az akadémia 200-as taglétszámába. Így több fiatal tudóst választhatnak az akadémia tagjai közé.
A közgyűlés elé terjesztik azt a nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozzák: a magyar tudomány jelentős eredményeket ért el annak ellenére, hogy évek óta létfeltételeiért küzd. A magyar kutatók a nemzetközi tudományos szervezetek háromnegyedében vezető tisztséget töltenek be. (folyt.köv.)
1990. február 1., csütörtök 17:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|