Rendszerváltás és az MTI

	BKV-sztrájk a fővárosban (1. rész)
1990. január 23. kedd - Az előzetes tájékoztatásoknak megfelelően, kedden hajnalban megbénult a főváros tömegközlekedése. Tiltakozó munkabeszüntetést tartottak a főváros tömegközlekedésének dolgozói. Mintegy 2800 gépjármű-, autóbusz-, villamos-, trolibusz-, HÉV-, metróvezető lépett sztrájkba a magasabb bérekért, illetve a korszerűbb közlekedési eszközök beszerzéséért. A BKV dolgozói annak ellenére a sztrájk mellett döntöttek, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogszerűtlennek minősítette a munkabeszüntetést, mivel a vállalat szakszervezeti bizottsága még az úgynevezett elégséges szolgáltatási szint fenntartására sem volt hajlandó, a meghirdetett sztrájkidőben, csak a teljes munkabeszüntesére. A BKV Kálvin téri forgalomirányító központjában már hajnali két órától ,,sűrűsödött a levegő,,. A vállalat vezetőinek válságstábja figyelte és koordinálta az eseményeket. A járművezetők egyébként saját maguknak is nehézségeket okoztak a sztrájkkal, mivel a szokásos szolgálati járatok sem üzemeltek. Így a szolgálati helyekre való eljutás számukra is nehézségeket okozott. A főváros utcáin kora hajnalban csak kevés gyalogos közlekedett, számuk hat óra után kezdett fokozatosan emelkedni. A tömegközlekedési járművek megállóiban is csak néhány utas várakozott. Úgy tűnt, hogy az emberek nagy része figyelemmel kísérte a sztrájkkal kapcsolatos előzetes híreket, s ennek megfelelően indultak munkába. A főváros különböző pontjain jelentősen megnövekedett a várakozó magántaxisok száma, akik között több száz vidéki is volt. Ugyanakkor meglehetősen kevés volt azoknak a száma, akik igénybe vették szolgáltatásaikat. Megerősített szolgálatott tartott a kora reggeli óráktól kezdve a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészete is. Mint Hodula Attila alezredes, a közlekedésrendészet vezetője elmondta, a főváros jelentősebb csomópontjain több mint száz járőr segítette a közlekedést. A reggeli csúcsforgalomhoz hasonlóan délután is megerősített szolgálatot tartanak, mivel a szokottnál nagyobb személygépkocsi-forgalommal lehet számolni. (folyt.köv.) 1990. január 23., kedd 09:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	BKV-sztrájk a fővárosban (2. rész)
Reggel fél hattól megindult a metró, a kisföldalatti és a HÉV-közlekedés, majd hat óra után néhány perccel az autóbusz-, villamos- és trolibusz-forgalom is. A kezdeti zsúfoltság enyhítése érdekében a gyors- és az expresszjáratok is megálltak minden megállóhelyen. A közlekedésrendészet szakembereinek véleménye szerint reggel már fél 7 körül a főváros útjain az ilyenkor szokásosnál sűrűbb volt az autóforgalom. Nehezítette a közlekedést a nagy köd és a csúszós, nyálkás úttest. Nem sokkal fél nyolc után fokozatosan visszaállt a tömegközlekedés hétköznapi rendje, s megszünt a zsúfoltság a járműveken. A sztrájk fővárosi hatásainak számbavétele, a különböző gazdálkodó egységeknél okozott kár megállapítása a következő napokban várható. Előzetes becslések szerint mintegy egymillió embert érintett hátrányosan a BKV dolgozóinak keddi sztrájkja. Dr. Breznay Tibor, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke kedden reggel arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy hétfő délutánig nem érkezett meg hozzájuk a BKV szakszervezeti bizottságának fellebbezése az elsőfokú bírósági határozat ellen. Elmondta azt is, hogy azok a dolgozók, akik a sztrájk miatt munkahelyükön bérhátrányba kerülnek, a polgári jog szabályai szerint követeléssel élhetnek a BKV-val szemben. Várhatóan azonban nem magánszemélyek, hanem a különböző vállalatok, intézmények lépnek majd fel kárigénnyel. A sztrájk miatt a fővárosi középiskolákban szinte alig volt nagyobb arányú a tanulók késése, hiányzása mint máskor. Az iskolák vezetőségének többsége úgy ítélte meg, hogy a sztrájk a kora hajnali órákban zajlik, s így nem érinti súlyosan a középiskolák tanítási rendjét. Ennek ellenére több helyen elhagyták az úgynevezett nulladik órát, illetve lerövidítették a tanórákat, s nem igénylik a késések igazolását. (MTI) 1990. január 23., kedd 10:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »