|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Mi a szavazati jog? 3.
|
alc. Ha valakit kihagytak, vagy jogtalanul felvettek
A választáson csak az a jelölt indulhat, aki 750 szelvényt, vagyis ennnyi támogatást igazol. A szelvények kiadása nem kötelező.
Ha valakit jogtalanul kihagytak a jegyzékből vagy valakit jogtalanul vették fel a jegyzékre, úgy ez ellen bárki kifogással élhet a végrehajtó bizottság titkáránál. A jogos kifogást emelőt a VB. titkár felveheti a jegyzékre, ám a felvételt megtagadó, vagy a jegyzékről való törlést elrendelő döntést csak bíróság hozhat. Ilyen döntés esetén a VB. titkár hivatalból kell, hogy áttegye az ügyet a bírósághoz. A döntést három napon belül, nem peres eljárásban kell a bíróságnak meghozni.
Az így elkészült jegyzéket a szavazókörönként megalakított szavazatszedő bizottságok kapják meg. Bár a jegyzék csak deklarálja a választójogosultságot, mert a választójog az állampolgárt a törvény erejétől illeti meg, mégis gyakorlatilag élhet a szavazati jogával, aki a jegyzéken szerepel.
Ha valaki választójogát a jegyzék elkészülte és a szavazás napja között elveszti vagy meghal, azt a VB. titkár hivatalból törli a jegyzékről. Aki időközben állandó lakóhelyét megváltoztatja, a jegyzékben való szereplésről igazolást kérhet. Ilyen esetben is törlik a jegyzékről. Az igazolás alapján kérheti új lakóhelyének megfelelő jegyzékbe való felvételét. Erre az illetékes VB. titkár jogosult, de ezt a választás napján a szavazatszedő bizottság elnöke is megteheti. Hasonló szabályok vannak arra nézve is, ha valaki a választás napján nem tartózkodik lakóhelyén. Erről a körülményről is lehet igazolást kérni. Ebben az esetben is törölni kell őt a jegyzékről. Az igazolás alapján az igazolásban szereplő helyiségben adhat le szavazatot. Ilyenkor azonban, ha nem lakóhelyének megfelelő választókerületben szavaz, az egyéni választókerületi jelöltekre nem szavazhat csak a megyei pártlistákra.
Mindezek a szabályok teljes garanciát adnak arra, hogy minden nagykorú magyar állampolgár - kivéve az akaratképzésre alkalmatlanokat és bűntetteket elkövetőket - szavazhasson. Ebből a szempontból a magyar választási rendszerrel szemben semmiféle kifogás nem emelhető, a tövény választási cenzusokat nem alkalmaz. (MTI-Press)
ág/ke dr. Schmidt Péter
1990. január 23., kedd 15:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|