|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Mi a szavazati jog? 2.
|
(A külföldön élőnek még akkor sincs szavazási lehetősége, ha a szavazás időpontjában Magyarországon tartózkodik.)
Ezekkel a szabályokkal az új törvény nemcsak biztosítja a választójog általánosságát, de jogilag értékelhető kizáró okokat teremt. A megelőző 1945. utáni választójogi törvények bár biztosították a választójog általánosságát, de több jogilag bizonytalan, a választók jegyzékét elkészítő apparátus számára mérlegelést adó, vagy közigazgatási döntésre alapozott kizáró okot ismertek.
alc. Bizonytalan jogi kategóriák
Régebben a közigazgatási döntés alapján nem volt választójoga a rendőri felügyelet alatt állónak. A legutóbbi választójogi törvényig nem volt választójoga az előzetes letartóztatásban lévőnek, pedig ilyen személy bűnösségét a bíróság még nem állapította meg, az ártatlanság vélelme alapján nem lehetettt bűnösnek tekinteni. Az új választójogi törvény ilyen kizáró okot nem ismer, az előzetes letartóztatásban lévőknek is választójogot ad. A fenti indokok alapján ez helyes, bár kétségtelen, hogy ez alapján a fogvatartó intézetekben is szavazást kell szervezni, ami első pillanatra meglepőnek tűnik.
Bizonytalan jogi kategóriának számított az elmebetegség, hiszen az előző választójogi törvények szerint az elmebetegséget ténykérdésként kellett mérlegelni. Ez többször konfliktushoz vezetett a tanács végrehajtó bizottsága és az állampolgárok között. A választók jegyzékéből e címen kihagyott személy gyakran már csak azért is bírósághoz fordult, hogy tiltakozzon az elmebeteggé nyilvánítás ellen.
Az új szabályok ilyen mérlegelési lehetőséget nem adnak, mert ezen a címen csak azt foszthatják meg, akit gondnokság alá helyeztek vagy akit a bíróság elmebetegség miatt kényszergyógykezelésre utalt. Igaz ugyan, hogy ennek következtében előfordulhat, hogy szavazati jogot kap olyan személy is, akit a közvélemény elmebetegnek tart.
A szavazati joggal rendelkezők jegyzékét az Állami Népességnyilvántartó Hivatal számítógépek segítségével hivatalból állítja össze és küldi meg a községi, illetőleg városi tanácsoknak. Az állampolgárnak tehát nem kell semmit tennie annak érdekében, hogy a jegyzékre felkerüljön. Az elkészült jegyzéket közszemlére kell tenni és egyben értesíteni kell minden választójogosultat arról, hogy a jegyzékre felvették. Az értesítéshez kapcsoltan minden választójogosult "Ajánlási szelvényt" is kap, amellyel általa támogatott jelöltet ajánlhat. (folyt.)
1990. január 23., kedd 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|