Rendszerváltás és az MTI

	JKSZ-kongresszus - sajtókonferencia - részletes (1. rész)
Márkus Gyula és B. Walkó György, az MTI tudósítói jelentik: Belgrád, 1990. január 22. hétfő (MTI-tud) - Ha a szlovén küldöttcsoport elhagyja a JKSZ kongresszusát, a horvát küldöttek indítványozzák a kongresszus félbeszakítását, hogy meg lehessen vitatni a helyzetet - jelentette ki a JKSZ kongresszusa keretében tartott sajtókonferenciáján Ivica Racsan, a Horvát Kommunista Szövetség elnöke. Hozzáfűzte, hogy ha a kongresszus nem fogadja el ezt az álláspontot, minden határozatot törvénytelennek tartanak majd, s ellene szavaznak. A horvát pártelnök mindamellett leszögezte, hogy a kongresszus sikerében érdekeltek, s ezért támogatják az elvi nyilatkozatot, amely híven tükrözi a horvát pártkongresszus álláspontját a politikai pluralizmussal és a társadalmi reformmal kapcsolatban. Mi Horvátországban szabad, tisztességes és többpártrendszerű választás előtt állunk - mondotta, s hozzáfűzte, hogy a modern európai baloldal részévé kívánnak válni. Nem logikus állást foglalni a szabad piacgazdaság mellett, s eközben szembeszállni a politikai pluralizmussal. Tudatában vagyunk annak - fűzte hozzá - hogy a horvát szövetségen belül gyakorlatilag két párt létezik: az egyik a múlthoz tartozik, a másik a reform mellett sorakozott fel. A horvát küldötteknek felhatalmazásuk van arra, hogy a reformokért küzdjenek, arra viszont nincs, hogy lemondjanak róluk. Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a JKSZ alakuljon át szocialista párttá, vagy váljon ketté egy szocialista és egy kommunista párttá, Racsan így válaszolt: kulcskérdés az egység, de ezt új alapokra kell helyezni. Nem akarunk demokratikus centralizmust, mi demokratikus egységért szállunk síkra - hangoztatta. (folyt.) 1990. január 22., hétfő 19:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	JKSZ-kongresszus - sajtókonferencia - részletes (2. rész)
A Szlovén KSZ részéről Békés Péter és Milan Pinter, a Szlovén KSZ elnökségének két tagja válaszolt az újságírók kérdéseire. A kongresszus eddigi fejleményeit érintve elutasították azt a beállítást, hogy a szlovének szeparatista politikát folytatnak, s csak arra várnak, hogy kiválhassanak a pártból. A mi szándékunk az volt, hogy világosan megfogalmazzuk a demokratikus átalakulás kereteit - szögezték le a sajtókonferencán. Hangoztatták, hogy nincs értelme a kompromisszumoknak, ha azok meghosszabbítják az ,,agóniát,,. Az országban már tíz éve tart a válság, s közben bebizonyosodott, hogy csak a demokratikus reformok jelentenek kiutat. Szerintük a szövetségen belül - bár kedvezően változtak az erőviszonyok - túl sokat beszéltek arról, hogy a párt szakított a sztálinizmussal, anélkül, hogy megfelelő eredményre jutottak volna. Súlyos példaként említették ezzel kapcsolatban Koszovót, s szorgalmazták, hogy mielőbb oldják fel az itt kihirdetett rendkívüli intézkedéseket. Elfogadhatatlan - mondották - hogy egyeseket politikai meggyőződésük miatt előbb a pártból, majd munkahelyükről is eltávolítanak. A mi esetünkben nem szeparatizmusról van szó - hangoztatta Békés Péter - hanem arról, hogy a totalitárius integráció helyett demokratikus integrációt sürgetünk. Milan Pinter arról beszélt, hogy Szlovéniában a párton belül már győzött a reformirányzat, amely lépést akar tartani a leghaladóbb európai baloldali törekvésekkel. A többpártrendszerre és a szabad választásokra irányuló törekvés Szlovéniában épp a KSZ-től származik- mondotta. Ha javaslatainkat elutasítanák, az nem vezetne elszakadásunkhoz, csupán ahhoz, hogy már nem lennénk képesek az eddigi keretek közt dolgozni. A párt unitarizmusa nem valósítható meg egy szövetségi rendszerű országban, ez már 1968-ban bebizonyosodott, s mi a 68-as generációhoz tartozunk - mondotta. Elfogadhatatlanok azok a szervezési elvek, amelyek a párt illegális időszakából származnak - fűzte hozzá, s kitért arra is, hogy Szerbiában is teret hódít a reformfolyamat, de ez a párton kívül történik. Feltettek egy olyan kérdést, hogy miért beszél a Szlovén KSZ a nép nevében, amikor csak a nép egy részét képviseli. Milan Pinter erre úgy válaszolt, hogy a párt programját, Milan Kucsan akkori pártelnököt a szlovén választók 80 százaléka támogatta. +++ 1990. január 22., hétfő 19:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »