 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött a jugoszláv pártkongresszus 2. (1.rész) (ld.
MTIk1026)
|
Belgrád, 1990. január 20. szombat (MTI-TUD) - Milan
Pancsevszki előadói beszédében rámutatott arra, hogy a kongresszusra
mély politikai, társadalmi és gazdasági válság közepette kerül sor.
Elismerte, hogy az ország helyzete 1986 óta tovább romlott, s ezért
részben a párt vezetését terheli a felelősség, mert ingadozott,
hibákat követett el, nem volt elég határozott, s csak
részmegoldásokra vállalkozott. Elfogadhatatlannak nevezte azonban
azt a vélekedést, amely szerint a bajokért kizárólag a vezetés lenne
felelős. Megállapította, hogy a szocializmus jugoszláviai
modelljének a tartalékai kimerültek, s kijelentette, hogy a JKSZ
történelmi sorsforduló előtt áll. A válságból nem lábolhatunk ki a
jugoszláv föderáció helyének és szerepének világos és elvszerű
meghatározása nélkül - húzta alá. A föderációnak az antifasiszta
népfelszabadító tanács 1943-as jajcei ülésén rögzített, titoi
elveken kell nyugodnia, mert ez az ország összes nemzete és
nemzetisége számára stratégiai érdek.
A KB elnöke részletesen foglalkozott a koszovói helyzettel.
Leszögezte, hogy ez egész Jugoszlávia ügye, s csak közös
erőfeszítéssel, egységesen lehet felülkerekedni a válságon.
Elsőrendű és halaszthatatlan feladat - mondotta - az autonóm
tartomány minden lakója személyi és anyagi biztonságának
megteremtése.
A referátum állást foglalt a jogállam megteremtése mellett,
ugyanakkor kiemelte, hogy határozottan meg kell akadályozni a
szocialista rendszer alapjait támadó nacionalista, soviniszta,
vallási és egyéb szembenállásra törekvő pártok és mozgalmak
szervezését. Kifejtette azt a véleményét, hogy a politikai
pluralizmus nemcsak klasszikus többpártrendszert jelent. A
jugoszláviai politikai pluralizmusnak - jelentette ki - szocialista
irányultságúnak, a föderatív államrendszeren alapulónak, az emberi
szabadságjogok és a társadalmi értékek védelmezőjének kell lennie.
Ezeket az elveket alkotmányos és jogi rendszerbe kell foglalni.
(folyt.)
1990. január 20., szombat 17:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|