|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés reformbizottságának ülése
|
1990. január 19., péntek - Az Országgyűlés reformbizottsága pénteki ülésén úgy döntött: javasolja, hogy a Parlament januári ülésszakán vitassa meg az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslatot. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes elmondotta, hogy a jogszabály-tervezet már novemberben elkészült, ám eddig az Országgyűlés nem tudott időt szakítani megvitatására. Tárgyalását tovább nem lehet halogatni, hiszen a vállalkozók számára létkérdés a jogszabály elfogadása. A törvényjavaslat biztosítja minden magyar állampolgár számára alanyi jogon a vállalkozás lehetőségét. Nem a vállalkozónak, hanem a tevékenységet végzőnek kell szakmai képesítéssel rendelkeznie. A KIOSZ jelenlévő képviselője és több képviselő is felvetette, valamilyen iskolai végzettséghez kellene kötni a vállalkozási engedély kiadását. Azt javasolták, hogy legalább a nyolc osztály elvégzését tegyék kötelezővé és emellett feltétel legyen egy vállalkozói tanfolyam elvégzése is. Végülis a bizottság ezzel a javaslattal nem értett egyet, s úgy döntött, hogy megmarad a jogszabály eredeti szövege mellett. Így a vállalkozói engedélyek kiadásánál csak azt vizsgálják, hogy a vállalkozásban részt vesz-e majd olyan személy, aki a tevékenység végzéséhez szükséges képesítéssel rendelkezik. Egyébként a jogszabály-tervezet megszünteti a társasági törvényben még meglévő korlátot, így a vállalkozó a jövőben több mint 500 alkalmazottat is foglalkoztathat. (MTI)
1990. január 19., péntek 12:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés reformbizottságának ülése (1. rész)
|
1990. január 19., péntek - Az egyéni vállalkozásról szóló
törvény megalkotását már nem lehet tovább halogatni, mert ez igen
kedvezőtlen feltételeket teremthet a hazai vállalkozók számára -
hangoztatta Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes pénteken, az
Országgyűlés reformbizottságának ülésén.
Elmondta, hogy a társas vállalkozások - a részvénytársaságok, kft.-k - helyzetét a társasági törvény már rendezte. Éppen ezért szükség van egy jogszabályra, amely az egyéni vállalkozások működési feltételeit szabályozza. A kormány által kidolgozott tervezet minden magyar állampolgár számára alanyi jogon kívánja biztosítani a vállalkozás lehetőségét. Vállalkozni mindenki vállalkozhat, ám bizonyos tevékenységeket csak megfelelő képesítéssel rendelkezők végezhetnek el. Ha a vállalkozásban van ilyen személy, akkor nincs akadálya annak, hogy a tevékenységet folytassák. A törvényjavaslatban meg kívánják szüntetni azt a korlátozást is, hogy az alkalmazottak létszáma nem haladhatja meg az 500 főt. Ennek fenntartása a továbbiakban már nem indokolt.
A vitában a KIOSZ képviselője szorgalmazta: a vállalkozás lehetőségét mindenképpen valamilyen iskolázottsági szinthez, legalább az általános iskola 8 osztályának elvégzéséhez kellene kötni. A képviselők közül is többen amellett voltak, hogy nem lehet megengedni olyanok számára a vállalkozást, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel. Volt olyan képviselő is, aki azt javasolta, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés januári ülésén csupán első olvasatban tárgyalják. A VOSZ képviselője viszont azt szorgalmazta, hogy semmiképpen se halogassák a törvény elfogadását. Indokolatlannak tartotta azt is, hogy további korlátozások beiktatásával módosítsák a jogszabály szövegét.
Végül is a reformbizottság elfogadta Sárközy Tamás érvelését, és semmilyen lényeges kérdésben nem javasolta a törvénytervezet módosítását. Egyetértett annak az Országgyűlés januári ülésszakán történő megvitatásával és elfogadásával is.
Ezután a csupán néhány képviselőre fogyatkozott bizottság az Állami Vagyonügynökségről és az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok tárgyalásával folytatta munkáját. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes arra hívta fel a jelenlévők figyelmét: az államnak jelenleg semmiféle eszköze nincs arra, hogy megakadályozza az állami javak áron aluli értékesítését. (folyt.köv.)
1990. január 19., péntek 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés reformbizottságának ülése (2. rész)
|
Ezért nem lehet késlekedni a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásával, bár a kormány is tisztában van azzal, hogy a beterjesztett törvényjavaslat nem eléggé kidolgozott. Éppen ezért azt javasolta, hogy a Parlament fél év múlva, már a tapasztalatok birtokában térjen vissza az elfogadott törvény felülvizsgálatára és esetleges módosítására. A képviselők közül csupán Boros László (Budapest) kért szót, aki azt javasolta, hogy mivel nem eléggé kimunkált a törvényjavaslat, azt csak első olvasásban tárgyalják. Az ülésen elsősorban a szakértők vitatkoztak, akik szintén hasonló véleményüknek adtak hangot. Elmondták, nemcsak az a veszély fenyeget, hogy áron alul értékesítik a vagyont, hanem az is, hogy az állami vállalatok egy jelentős részénél a rossz gazdálkodás következtében egyszerűen felélik az értékeket. Ez ellen nem nyújt biztosítékot a két törvénytervezet.
A bizottság végül is - mivel már nem volt szavazóképes - nem foglalt állást a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A jelenlévő néhány képviselő - a pénzügyminiszter-helyettes részletes válaszának hatására - egyetértett azzal, hogy a jogszabály-tervezeteket az Országgyűlés januári ülésszakán el kell fogadni. (MTI)
1990. január 19., péntek 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|