|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
JKSZ-kongresszus: a tét a túlélés (1. rész)
|
Belgrád, 1990. január 18. csütörtök /MTI-Panoráma/ - Az
új-belgrádi ,,Száva,, központban nem jelent különösebb nehézséget
felkészülni akár egy előre be nem tervezett nagyszabásu
tanácskozásra. A JKSZ szombaton kezdődő 14. kongresszusa csak
részben ilyen ,,váratlan,,: bár öt hónappal előbb tartják az
eredetileg tervezettnél, de már egy ideje tudott, hogy az ország
elhúzódó és kiéleződött politikai, társadalmi és gazdasági
válsághelyzetében elkerülhetetlen a tanácskozás. A kongresszus
történelminek igérkezik olyan szempontból, hogy ha elmarad a világos
válasz a megoldásra váró kérdésekre, akkor a párt menthetetlenül
letűnik a politikai szintérről.
Az 1665 küldöttnek arról kell döntenie, hogy bevezessék-e a többpártrendszert, vagy u.n. pártnélküli politikai pluralizmust hozzanak létre. Ez utóbbi nézetet még egy-két hónappal ezelőtt főként a vajdasági és a szerbiai kommunisták képviselték. A szocialista országokban felgyorsult demokratizálási folyamatok azonban Jugoszláviára is hatottak. Szlovénia és Horvátország után az elmúlt hetekben Szerbiában és Crna Gorában is egymás után alakultak meg az ellenzéki demokratikus pártok, s adminisztratív eszközökkel ezt nem lehetett volna megakadályozni, éppen ezért meg se kisérelték. Így a kongresszus kész tények előtt áll: nem maradt más hátra, rá kell ütnie a pecsétet a többpártrendszer kialakítására.
Stefan Korosec, a JKSZ KB elnökségének titkára a napokban hangsúlyozta, hogy ,,a jövő útja nem lehet az elnyomás és a monolitikus egység, hanem a szabadság és a politikai pluralizmus. A JKSZ továbbra is az ország egyik meghatározó politikai, társadalmi ereje akar maradni, részesedni kíván a politikai hatalomból, de ezt a jogot demokratikus, szabad választásokon, titkos szavazással szándékozik kivívni magának,,.
Nemrég még úgy gondolták, hogy a következő öt év alatt térnek át a parlamenti demokráciára. Az idő azonban sürget. Bár nincs hivatalos döntés, mégis egyértelmű, hogy az április 8. és 12. között sorrakerülő általános választásokat néhány tucat politikai párt részvételével tartják meg. ,,Ha a választásokon - mondta Korosec - a kommunista szövetség győz, akkor az új dolog lesz az egész szocialista világ, az egész kommunista és munkásmozgalom számára, ha viszont vereséget szenved, akkor koalícióra fog lépni az addigra párttá átalakuló népfronttal. A legutóbbi közvéleménykutatás kommunista választási győzelmet ígért, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy országszerte kommunistaellenes hangulat uralkodik. (folyt.)
1990. január 18., csütörtök 13:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
JKSZ-kongresszus: a tét a túlélés (2.rész)
|
Az újonnan alakult ellenzéki demokratikus pártok tekintélyüket, népszerűségüket a JKSZ eddigi tevékenységének, gyengeségeinek bírálatával, felelősségének hangoztatásával akarják elérni. Egyelőre azonban a JKSZ kivételével egyetlen olyan párt sincs, amely egységes jugoszláv programmal lépett volna a nyilvánosság elé. Nacionalista, soviniszta pártok működését nem engedélyezik. Éppen ezért a napokban betiltották a szerbiai ,,Szava,, egyesületet, amely ,,nemzeti színezetű,, párttá akart átalakulni.
A másik kulcsfontosságú kérdést a szlovén kommunista szövetség központi bizottsága tűzette a kongresszus napirendjére. A javaslat szerint a JKSZ a demokratikus centralizmus elvét feladva a szabad akaratuk alapján szövetségre lépő tagköztársasági és tartományi pártok egyesülése lenne. Ha ezt a legmagasabb pártfórum elveti, a szlovén kommunisták semmilyen más szerveződési formát sem tartanak kötelezőnek önmagukra nézve. Ez pedig később kihatna Jugoszlávia föderatív államrendjére is. (Az ország hat köztársasága közül jelenleg csak Szlovénia alkotmánya rögzíti a föderációból való esetleges kilépést is magában foglaló önrendelkezési jogot).
Az utóbbi hetekben a köztársasági és tartományi párt- és állami vezetőségek közötti feszültség némileg enyhült. Úgy tűnik, hogy a legmagasabb pártfórumon így viszonylag könnyű lesz egységes álláspontot kialakítani a gazdaság és a politikai intézményrendszer reformjának több, korábban vitatott irányelvében. Igaz, a felgyorsult belső mozgások időközben túlhaladták például a JKSZ álláspontját a gazdasági rendszer ,,gyökeres átalakításáról,, mert a szövetségi parlament január 1-ével törvényerőre emelte a Markovics-kormány csomagtervét. Ehhez kell tehát igazodni.
A több mint négy évtizede uralkodó párt kongresszusának költségeit ezúttal először - parlamenti döntés nyomán - nem fedezi a szövetségi költségvetés. A pénz jelentős részét szponzorként az ország négy nagy termelő vállalata biztosítja. Főként takarékossági okokból külföldi küldöttségeket sem hívtak meg.
Nem közömbös, hogy a következő két évre melyik köztársasági vagy tartományi kommunista szövetség képivselője lesz a KB elnöke. Az elnökségnek a jövőben 23 helyett 15 tagja lesz, akiket 27 jelölt közül titkos szavazással választanák meg. Érezhető a fiatalítási szándék. A jelöltek között csak két ismert név van: Milan Pancsevszki, a KB elnökség jelenlegi elnöke és Stefan Korosec, a KB elnökség titkára.
Úgy tűnik tehát: a jugoszláv pártban is végleg lezárul egy korszak. Az uj szakaszra vár a dogmák feladása , a bekapcsolódás napjaink európai folyamataiba.
Márkus Gyula (Belgrád)
1990. január 18., csütörtök 13:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|