 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
 |
Felmentették a Pócspetri-ügy hat vádlottját (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz
János tanácsa szerdán ítéletet hirdetett a 1948. június 3-i
pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázására folytatott
perújítási tárgyalás utolsó napján. A bíróság hatályon kívül
helyezte a Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -
1948. június 11-i ítéletének Asztalos Jánosra és Királyfalvi
(Kremper) Miklósra vonatkozó részét. A bíróság Asztalos Jánost az
ellene szándékos emberölés bűntettében való felbújtói bűnrészesség
miatt, Királyfalvi Miklóst pedig a szándékos emberölés bűntette
miatt emelt vád alól felmentette. Ugyancsak hatályon kívül helyezték
a Budapesti Népbíróság 1948. szeptemberi, illetve a Népbíróságok
Országos Tanácsa egy évvel későbbi ítéletének Belicza Gyulára,
Kusnyér Jánosra, néhai Konzili Pálra és néhai Szmolinka Jánosra
vonatkozó részeit, s felmentették őket az ellenük társtettesként
elkövetett bűnpártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor
elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javára
terjesztett elő perújítási indítványt. Egyikük, Orosz János ügyét
azonban - betegsége miatt - felgyógyulásáig felfüggesztették.)
A szerdai tárgyalás kezdetekor a tanácsvezető bíró pontosította
az MTI-nek a legutóbbi tárgyalási napról kiadott tudósítását. Mint
mondotta, az egyik tanuvallomásban - és a tárgyalóteremben is -
valóban elhangzott, hogy Rákosi Mátyás szerint túl sok volt a
halálos ítélet, azonban ez a kijelentés egy másik ügyre vonatkozott,
nem hozható összefüggésbe Asztalos János plébános személyével.
Ezt követően ismertették Péter Gábornak, a Belügyminisztérium
államvédelmi osztálya akkori vezetőjének tárgyaláson kívül megtett
tanuvallomását. A 83 éves férfi megromlott egészségi állapota
ugyanis nem tette lehetővé, hogy lakását elhagyja. Péter Gábor -
egyebek között - kijelentette: Nekem mindig az volt a véleményem,
hogy az olyan jegyzőkönyvnek, amit veréssel vesznek fel, nincsen
értéke. Ellene voltam annak, hogy bárkit is bántalmazzanak. Azt
állította, miszerint nem adott olyan utasítást, hogy bántalmazzanak
embereket. Hozzátette: mégis előfordult kényszervallatás, mégpedig a
Rajk-ügyben. Farkas Mihály és Kádár János rendelte el, hogy verjék
meg Rajk Lászlót. Amikor én bementem a másik szobából - emlékezett
-, azt mondtam, ne verjék Rajkot, mert ő nem az az ember, aki
verésre fog beszélni. Nem is beszélt. Rákosi sajnos megveretett
embereket, beleavatkozott mindenbe. Ő irányította a Pócspetri ügyet
is. Később, a börtönben jöttem rá - mondotta Péter Gábor -, hogy
ezzel a perrel az egyházakat akarta ,,megrendszabályozni,,.
(folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|