 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
 |
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 1., péntek - A Fővárosi Bíróságon dr. Strausz János tanácsa pénteken megkezdte a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalást. A bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványára látott hozzá a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott-társa ügyének újbóli tárgyalásához.
Mint az a korábbi híradásokból ismeretes: a Budapesti
Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a
Budapesti Népbíróság 1948-ban megállapította, hogy a
Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János
agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Június
3-án este - amint azt a korabeli bírósági jegyzőkönyvek tanúsítják
-, a felizgatott tömeg egy része valóban fel volt fegyverkezve a
községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett és megkísérelt
betörni a tanácsterembe. Ezt az akciót a bejáratnál két rendőr
megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos
János, és az első bírósági jegyzőkönyv szerint ,,azt terjesztette,,,
hogy a rendőrök őt és a jegyzőt el akarják vinni, és ezt
mindenképpen akadályozzák meg. A hangulat egyre feszültebb lett. A
főjegyző az egyik kijáraton el akart távozni, ahol két rendőr állt.
A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt el akarják vinni, ezért hangos
tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor
rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki
látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti - nekiugrott, kitépte
kezéből a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen
meghalt.
Az eset után a bíróságok Asztalos Jánost szándékos emberölés
bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt halálra ítélték,
Királyfalvi Miklós ugyanezt a büntetést kapta, szándékos emberölés
bűntette miatt. A köztársasági elnök a katolikus pap halálbüntetését
életfogytig tartó fegyházbüntetésra változtatta, amit az Elnöki
Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le.
(folyty.köv.)
1989. december 1., péntek 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|