 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
 |
A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (1. rész) (OS)
|
1989. november 12., vasárnap - Mint ismeretes, a Magyar
Köztársaság alkotmánybíráinak megválasztásával kapcsolatban olyan
,,jogértelmezés,, lehetősége merült fel, amely - nézetünk szerint
személyi megfontolásból - valójában nem más, mint a törvény
megsértése.
Az 1989. évi XXXII. tv. 5. paragrafus (2) szerint az
Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti
jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány
doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező
jogászok közül választja meg. A szakmai gyakorlatot olyan
munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához állam- és
jogtudományi végzettség szükséges.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfontosabb intézményes
biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság egyik szimbóluma is. Az
Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a Magyar Köztársaság
méltósága elválaszthatatlanok. A tövény egésze és számos
részrendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái
ilyenként is különleges helyzetét; így az Alkotmánybíróság
székhelyének Esztergomba helyezésével, az alkotmánybírák
függetlensége és pártatlansága garanciáival, továbbá a személyükkel
szemben támasztott magas követelményekkel.
A törvény indoklásából az következik, hogy a megkívánt szakmai
feltételek csak úgy értelmezhetők, hogy a törvényi feltételek
garanciális jellege érvényesüljön. A szigorú követelmények
felpuhítása, a normatív feltételeknek a szabad mérlegeléssel való
felváltása - azaz a kiterjesztő értelmezés - ellentétesek a törvény
céljával és szellemével.
Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek
meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és
a gyakorlatban dolgozó jogászok számára; ezek logikája azonban
ugyanaz.
Eszerint a ,,kiemelkedő tudású elméleti jogászok,, közül csakis
azok választhatók alkotmánybírává, akik egyetemi tanárok, illetőleg
nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. A kimelkedő tudás
tehát csakis annyiban mérlegelhető, hogy a jelölőbizottság, illetve
az Országgyűlés egy, az előírt titulussal bíró jelöltnél is
kétségbevonhatja a kiemelkedő tudást. Fordítva azonban nem; így a
törvény nem engedi, hogy egy bármennyire is kiemelkedő tudású
elméleti jogász alkotmánybíró lehessen, ha nem rendelkezik az előírt
tudományos címmel, illetve ranggal. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 12:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|