|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Új alapszabály-tervezet - Az Akadémia rendkívüli közgyűlés
előtt (1. rész)
|
1990. január 15., hétfő - A Magyar Tudományos Akadémia
február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén a tudós testület új
alapszabályainak tervezete és az indoklásként elhangzó állásfoglalás
lesz a vitatéma. Az Akadémia szerepéről, jövőjéről, lehetséges
programjairól tanácskoznak. Az Akadémia által alkotott alapszabályok
jóváhagyása a Minisztertanács jogkörébe tartozik.
Sürgős feladat az alapszabályok kialakítása - mondotta Király Tibor akadémikus, megbízott főtitkárhelyettes Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának érdeklődésére. Az Akadémia már az 1989. évi közgyűlésén megfogalmazta azt az igényt, hogy alkossanak akadémiai törvényt, és módosítsák az alapszabályokat. Ezekben rögzítsék az Akadémia érdekképviseleti szerepét, köztestületi jellegét, autonómiáját, szervezetét és működésének rendjét. Az 1989. évi közgyűlés elfogadta a törvény-koncepció tervezetét, s ezt szakmai és társadalmi fórumokon is megvitatták. Ezeken sokan kifejezték fenntartásukat a tervezetre vonatkozó egyes elgondolásokkal szemben; hangott kapott az a vélemény is, hogy az Akadémiáról szóló törvényt az ugyancsak előkészítendő felsőoktatási törvénnyel együtt terjesszék az Országgyűlés elé.
Az új alapszabályok megalkotása azonban nem késhet tovább, már azért sem, mert a legutóbbi közgyűlés óta jelentős társadalmi, politikai, jogi változások következtek be hazánkban, és az alapszabályokba foglalt elvek iránymutatók lehetnek a törvény megalkotásához is.
Az alapszabályok tervezetében megfogalmazott elvi jelentőségű tételek szerint az Akadémia nem tart igényt a kutatás országos irányítására. Az Akadémia a magyar tudományosság nemzeti alapítású intézménye, amely anyagi és szellemi lehetőségeivel összhangban különös gondot fordít az alapkutatásokra, a magyar nemzeti tudományok fejlesztésére, ösztönzi az interdiszciplináris kutatásokat. Támogatja a tudomány itthoni és külföldi eredményeinek gyakorlati hasznosítását, a hazai oktatási rendszer korszerűsítését elősegítő állami és társadalmi programokat. Síkraszáll a tudományos élet alkotmányos szabadságának érvényesítéséért, a tudományos közélet tisztaságáért és demokratizmusáért, a szellemi munka és alkotás, a kutatók megbecsüléséért. (folyt.köv.)
1990. január 14., vasárnap 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|