|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz nyílt levele Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének
"Tisztelt Elnök Úr
Bizonyosak vagyunk benne, hogy az esetleges büntetőjogi eljárás
Végvári JÓzsef felmentésével végződne. Addig azonban ezernyi
meghurcoltatás érhetné őt, ügye pedig tovább nyugtalanítaná a
közvéleményt, mely pedig a Belbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos
személyi és szervezeti döntések után végre megnyugodna.
Ezért arra kérjük Önt, hogy az emberiesség és a közérdek
szempontjait követve éljen az alkotmányban biztosított jogával, és
részesítse egyéni kegyelemben Végvári József rendőrőrnagyot. úgy
véljük, a kegyelmi döntés nem zárná ki - inkább megkönnyítené -,
hogy Végvári József megjelenjen az ügyet kivizsgáló bizottságok
előtt, és ott a saját cselekedeteiről is számot adjon."
SZER, Magyar híradó:
Lemondott Horváth István
"Horváth István lemondása természetesen elkerülhetetlen volt,
hiszen újabb és újabb feszültségek forrásává vált volna, ha az a
személy, aki 10 év óta hol pártfunkcióban, hol kormányfunkcióban
felügyeli a titkosrendőrség munkáját - a békés átmenet során, ezután
a botrány után még a helyén maradt volna."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Az utóbbi napokban több
szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió
felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti
médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a
felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse
ezzel kapcsolatos álláspontját.
Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a nézeteltéréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem eléggé közérhetően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt egyértelmű, miben is áll a rendelet-módosítás lényege. Világossá kell tehát tenni - mondotta -, hogy a tévé és a rádió felügyeletét továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül, részben a felügyelő bizottságon, illetve az államminiszteren keresztül. A korábbiakban az összes jogkör a felügyelő bizottság kezében összpontosult, ám a mostani rendelet-módosítás - a pártokkal kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként - megosztja a jogköröket.
A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián belül a pártatlanság és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint hogy a választási kampány idején a pártokat érintő kérdésekkel foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre, kizárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a választásokkal összefüggő feladatokat irányítsa, befolyásolja. A bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat, így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelő bizottság tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslattevő szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|