|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Bankelnökök levele a Magyar Köztársaság Minisztertanácsához
"A kereskedelmi bankok áttekintették a
kormánynak a szocialista export engedélyek felfüggesztéséről hozott
intézkedését.
A bankok egyetértenek azzal, hogy fontos egyensúlyt teremteni
Magyarország kereskedelmi kapcsolataiban. A mostani döntés azonban a
gazdálkodók számára kezelhetetlen, és ennek következtében több kárt
okoz, mint amennyi haszonnal jár.
Szerződések, ezek között államközi megállapodások, alapján
megkezdett termelési folyamatok hirtelen megváltoztatására nincs
mód. A termelés és az értékesítés szerkezetének egyik napról a
másikra való átállítása gyakorlatilag megvalósíthatatlan."
SZER, Magyar híradó:
Az MTI hamis adatot közölt
"Hamis adatokat
közölt az MTI az egyházi iskolák állami támogatásáról. Hallgassák
meg Baráth Edinának Budapesten a piarista rend magyarországi
tartományfőnökével, Jelenics Istvánnal készült interjúját:
A jelenleg működő egyházi iskolák állami támogatása még mindig
jóval kisebb mértékű az állami iskolákénál. Problémát okoz, hogy a
közvéleményt gyakran tévesen informálják. Éppen a közelmúltban a
Magyar Nemzet egyik cikkére reagált Hitelrontás címmel Jelenics
István, a piarista rend magyarországi tartományfőnöke, aki közelről
ismeri a két működő piarista gimnázium helyzetét."
|
|
|
|
|
|
|
Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (2. rész)
|
A törvénytervezet vitáján felmerült az is, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő képviselőjelölteket valamiféle térítésben kellene részesíteni. Bár jó megoldásnak tűnt, a választójogi törvény azonban nem engedi meg azt, hogy a képviselőjelölteknek az őket megillető támogatási keretösszeg egy részéből pótolják a kieső munkabért. Ám nem rendelkezik arról, hogy a jelöltek erre az időre bárkitől bármilyen juttatást kapjanak. Így jelen pillanatban a jelöltség vállalása anyagi hátrányt jelent.
A törvényjavaslat szerint a képviselőjelölteket a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg.
A tervezet a már megválasztott képviselőre bízza, hogy képviselői munkája mellett folytatja-e főfoglalkozását is, avagy sem. Ez lényegében elvi lehetőség, hiszen egy hivatásos Parlamentben nehezen elképzelhető, hogy a képviselő más munkát is tudjon végezni, másrészt a tiszteletdíjak rendszere biztosítja a folyamatosan végzett kizárólagos képviselői tevékenység anyagi feltételeit. A törvénytervezet ezen túlmenően - az alkotmány rendelkezéseit figyelembe véve - összeférhetetlenségi okokat is megállapít. Eszerint a képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az ÁSZ hivatali szervezetének dolgozója, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Minisztertanács tagjának és a politikai államtitkárnak a kivételével -, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, gazdasági társaság igazgató tanácsának vagy igazgatóságának, valamint felügyelő bizottságának tagja.
A képviselőt a törvénytervezet szerint a miniszteri fizetés fele illeti meg. (A miniszteri fizetés jelenleg bruttó értékben 65 ezer forint.) Ez a tiszteletdíj adóköteles, illetve társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni. Ez azonban csak alapdíjnak tekinthető, hiszen a képviselőnek további juttatás jár, ha valamilyen tisztséget tölt be. A tiszteletdíjhoz viszonyított pótdíj jár például a parlamenti bizottság tagjának és elnökének, a parlamenti pártcsoport elnökének, az Országgyűlés elnökének, alelnökének, jegyzőjének. A Ház elnökének például a tiszteletdíj 180-a százaléka, a pártcsoport elnökének a tiszteletdíj 80 százaléka, a bizottsági tagnak a tiszteletdíj 40 százaléka jár. Emellett utazási, posta- és telefonköltségeit, illetve adott esetben a szakértői díjakat is téríti a Parlament. A költségtérítés azonban az éves képviselői tiszteletdíj 30 százalékát nem haladhatja meg. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 15:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|