|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
|
Mitterrand Budapesten
|
------------------------------------------------------
München, 1990. január 20. (SZER, Világhíradó) - Tartsunk mértéket, ne ámítsuk magunkat. Párizsban, azaz a franciák szemével nézve nem volt azért szenzációja a hétnek Mitterrand budapesti látogatása, már csak azért sem, mert a közép- és kelet-európai térségben, másutt drámaiabbak az események. A demokratizálódás, az átmenet útjára elsőként lépő Magyarországon csendesebben történnek a dolgok. Az írott és mondott francia sajtóban ezért nem első említés, elsőldalas cikk a magyar téma és a francia elnök vizitálása.
De bévül, odébb becsületesek a beszámolók és kivétel nélkül elismerő, baráti, rokonszenvező a hang. Nos, szombat délutánig, mire helyezik a francia beszámolók a hangsúlyt? Magyar vonatkozásban kettőre. Emelkedetten, ünnepélyesen az egyikre és nem dramatizáló megállapításokban a másikra. Az egyik minden helyszíni riport kiugratott eseménye: Mitterrand tisztelgése Nagy Imre és mártírtársai sírja előtt.
Szinte kivétel nélkül említik, hogy a francia elnök az első külföldi államfő, aki itt lerótta kegyeletét. A Figaro szerint oly megindultan, mint korábban Auschwitzban, és miként egy másik újság jegyzi meg, a magyarok ezt a gesztust nem fogjákk elfeledni. Ma a riporter megszólaltja Nagy Erzsébetet, vagy Maléter Pál özvegyét, egy másik pedig Földes Pétert idézi. A reménység jele, hogy a szabadság Európája megnyitja kapuit azelőtt a Magyarország előtt, mely Nagy Imre örököse. Ez a tegnap és persze kívánni, ez a holnap.
A mára csak ez a meglátás vonatkozik, hogy a franciák közlésének néha az volt az érzése, nem is tudja kivel találkozik: a többségre hivatkozó napi hivatalosággal, avagy a többségben reménykedő mai - márciusig mai - ellenzékkel. (folyt.)
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
|
|
- Mitterrand Budapesten - 1. folyt.
|
Ami viszont szigorúan francia vonatkozású - és amelynek csak alkalom a látogatás - a sajtóból az is két pontban foglalható össze. Az egyik újrafogalmazása a Mitterrandi-tervezetnek, látomásnak, a körkörösen gyűrűző, táguló nagy körben kisebb-nagyobb köröket federált Európáról, a tizenkettek Európájához idővel, részfeladatokkal és lehetőségekkel csatlakozó egyéb demokratizálódó országokkal. Illetve a lapnak nagy gondja, hogy vajon mit tehet a maga kisebbségi, nemzetségi gondjaival a szintén federálónak mondott Mihail Gorbacsov.
Magyar téma, francia szempont? Egymástól talán nem is elválasztható akkor sem ha tanúsággal, utazásnak mérlegével, illik várakozni. De három véleményre már most is van jogosultság, mert innen mondva - elsőként - jó hír azért, hogy a francia tudatokban mintha végre beért volna a változás. Fölismerése az igazságnak, fölismerése annak is, hogy a francia diplomácia előidőktől - Trianonig, Kisantanttól - 47-ig, gyakorta bizony mentette a magyarságot. Nos mára - Mitterrandi megszólalásokban is -, mintha mi sem volnánk csekélyebbek mint a francia érzületnek végtöl kedves lengyelek és románok, tűnjűnk fel esetleg amazoknál megbízhatóbbnak is. És ha bár a Quotidien de Páris címében felidézett régi kifejezéssel, valójában nincsen szó azért egy új, más előjelű entente cordialeról, de Európa küszöbén az elodázhatatlan lehetőséggel megkaptuk most mi is az európaiság bizonyítványát - ki amennyit -, mindenképpen hasznosítandó.
A másik kedvező megjegyzés - mellyel persze nagyon csínján kell bánni - a gondolkodásban és nyelvezetben most a magyar utazás alkalmával bukkant föl először a kisebbségi, a nemzetiségi kérdés, és így nem véletlen az sem, hogy a földarabolt országról, nem oszló egykori tőrdöféséről is tesz említést a sajtó.
A harmadik fejlemény gazdasági, tehát ez külön szakcikket érdemelne. Most csak annyit - ami eddig elenyésző volt- a látogatással lendületet is kaphat. +++
1990. január 20., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|