|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
|
A Czinege-ügy
|
------------
München, 1990. január 16. (SZER, Magyar híradó) - Mindaz, kedves hallgatóink, amiről eddig beszéltünk: a hiányos sajtóetika, a lehallgatási botrány egy korszak hagyatéka nálunk, amelynek egyik jeles képviselője volt az a Czinege Lajos, akinek ügyét a honvédelmi tanács tárgyalta. Ennek eseményeit elemzi Hamburger Mihály:
- Feltehetően sok-sok ágazati és területi Bokor-féle könyre lenne szükség, hogy világosan láthassuk azokat az anyagi és erkölcsi károkat, melyeket a liberális pártállam Magyarországon okozott. Maróthy lemondása után most a Németh-kormány újabb két minisztériuma került a sajtótámadások pergőtűzébe: a Horváth István vezette belügyi és a Kárpáti Ferenc-féle honvédelmi tárca.
Az egyik esetben a jelenlegi miniszter, a másikban az elmúlt korszak egyik reprezentatív figurája, Czinege Lajos a támadások alanya. Egy közös vonása azonban mindkét ügynek van: a tárcák hivatalos képviselői szemében az igazi bűnös a leleplező, és nem a leleplezett. A közös talán még annyi, hogy mindkét jelenlegi miniszter az újsüttetű reformerek közül került ki.
Maradjunk azonban a Honvédelmi Minisztérium háza táján. A parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános tehát a felelőtlenség felelőssége. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Czinege-ügy - 1. folyt.
|
Azt, hogy milyen is volt az elmúlt rendszer, sokan elmondták, politikailag nem szükséges újra és újra minősíteni. Annyit azért hozzátennék: nem könnyű állást foglalni a felelősségrevonás kérdésében, legalábbis a politikai bűnök esetében. Bűnök ezek is, az kétségtelen, de lehet érvelni amellett is, hogy egy új rendszer a megújulást ne egy büntetőhadjárattal kezdje, különösen, ha egy annyival bonyolultabb képződményről van szó, mint amilyet a Kádár-rendszer képviselt Közép-Európában összehasonlítva Ceausescu Romániájával. Annyi azonban vitathatatlan: az újrakezdéshez szükséges, hogy ezek az emberek távozzanak a hatalomból.
A Czinege-ügynek van egy másik vonulata is. A korrupciók, az elkülönített vadászterületek, az úgynevezett reprezentáció, amelyet Korom Mihály elegáns nagyvonalúsággal csak hibának, de nem bűncselekménynek minősített. És ebben a vonatkozásban már nem érthetünk egyet a vizsgálatot kezdeményző Király Ferenc (sic ) országgyűlési képviselővel, aki azt mondja: nekem Czinegéről is az a véleményem, hogy ő is egy struktúra, egy hatalmi berendezkedés terméke.
Kétségtelen, egy eltorzult struktúra mindenféle torz alkalmazkodást hoz létre, senki sem viselkedhet normálisan. Kisebb-nagyobb mértékben mindenki morálisan is megszenvedi az ilyen helyzeteket, de azért a felelőtlenségnek ez a mértéktelen kiterjesztése túlzásnak tűnik. A korrupció, a hatalommal való visszaélés nemcsak a diktatúrákban fordul elő, és ott a parlamenti demokráciákban senki sem menti fel a vádlottat azzal, hogy ő csak egy rendszer terméke. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
|
|
- A Czinege-ügy - 2. folyt.
|
A volt testvéri országokban különböző módokon próbálnak szembenézni ezzel az örökséggel. Ami Magyarországon ezen a téren történik, nem sok jóval bíztat.
A Németh-kormány, bár szavakban elhatárolta magát ezektől a botrány kipattanásakor, valójában nem sokat tesz erkölcsi hitele megerősítésére. Nem kezdeményez ilyen vizsgálatokat, nem akadályozza meg, hogy a leleplezők legyenek a bűnbakok, védi a mundér, a miniszterei becsületét. Igaz persze, a mai miniszterek közül is nem egy vadászgatott a Czinege által építtetett luxus kivitelű kaszópusztai vadászmezőkön. +++
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|