 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
 |
Bécsi Európa-kerakasztal - péntek (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. január 12. péntek (MTI-tud) - A bécsi
Európa-kerekasztal pénteken folytatta és befejezte kétnapos
tanácskozását. A nemzetközi pártközi találkozót az Osztrák Néppárt
(OEVP) rendezte 28 ország - köztük Magyarország - több mint 150
politikai személyiségének, főként kereszténydemokrata irányzatú
pártok képviselőinek részvételével Európa jövőjéről, egységének
megteremtéséről. A pénteki zárónapon a környezetvédelmi, valamint a
kulturális és tudományos együttműködés közös feladatai szerepeltek
napirenden. Mindkét munkaülésen több magyar pártpolitikus fejtette
ki véleményét, délután pedig a kerekasztal munkájába bekapcsolódott
és felszólalt Glatz Ferenc művelődési miniszter is.
A délelőtti ülésen Marilies Flemming asszony, az osztrák kormány
néppárti környezetvédelmi minisztere tartott bevezető referátumot.
Megállapította, hogy a természeti környezetet, amely az egész
emberiség közös öröksége, különösen nagy veszélyek fenyegetik az
erősen iparosodott Európában. A környezetvédelem feladatait eddig a
piacgazdasági és a tervgazdálkodást folytató országok eltérő módon
kezelték, s a gazdaságilag fejletlenebb államok e téren is
elmaradtak a kor követelményeitől és műszaki lehetőségeitől. Az
előadó szorgalmazta, hogy az európai demokratikus erők összefogása
és pártközi együttműködése a környezetvédelemre is terjedjen ki,
mivel a környezeti ártalmak gyakran túllépnek a nemzeti határokon,
és leküzdésük tennivalói közös, nemzetközi intézményekkel és
eszközökkel könnyebben megoldhatók, mint egy-egy ország saját
erejéből. (folyt.)
1990. január 12., péntek 19:25
|
Vissza »
|
|
Bécsi Európa-kerakasztal - péntek (2.rész)
|
Keresztes K. Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke a vitában
a Bécs-Pozsony-Győr háromszög és a három város környékének közös
problémáival igazolta, hogy milyen sok lehetőség kínálkozik
Közép-Európában a kisebb régiók közvetlen együttműködésére. Mint
elmondta, ebben a térségben egyaránt gondokat okoz a Duna
vízminősége és a nagyvárosok iparának környezetszennyezése, és
Magyarország, Ausztria, valamint Szlovákia e részein egyaránt nagy
számban él nemzetiségi lakosság is.
Javasolta, hogy a három ország ebben a háromszögben indítson el
útjára közös regionális tervezést, amely a társadalmi, gazdasági és
környezetvédelmi tennivalókat együttes erővel próbálja megoldani. Ez
a vállalkozás modellként szolgálhat az ilyenfajta nemzetközi
együttműködés kialakításához más,, kisebb vagy nagyobb európai
régiók számára is - mondta.
Egy másik magyar felszólaló, Marx Gyula, az MDF országgyűlési
képviselője több indítványt terjesztett elő. Szorgalmazta, hogy
dolgozzanak ki részletes nemzetközi környezetvédelmi szabványokat,
továbbá a fejlett ipari országok saját anyagi eszközökkel építsenek
ki korszerű környezetvédelmi megfigyelő szolgálatot Kelet-Európában.
Egy másik javaslata szerint egész Európa számára olyan egységes
termékszabványokat kellene kidolgozni, amelyek elmőzdítják a
kelet-európai államok műszaki fejlődését és gazdaságuk nemzetközi
integrálódását. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 19:35
|
Vissza »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - péntek - (3. rész)
|
Az európai kulturális és tudományos együttműködés kérdéseinek
szentelt délutáni munkaülésen Erhard Busek OEVP-politikus, osztrák
tudományügyi miniszter mondott vitaindítót. Hangoztatta, hogy Közép-
és Kelet-Európa mostani békés forradalma soha nem képzelt
lehetőségeket nyit az európai kulturális összetartozás
érvényesítésére, amelynek alapjául a kulturális sokféleség
elfogadása szolgál. Több mint 25 pontban sorolta az ilyen irányú
együttműködési teendőket, többek között az emberek többnyelvűségének
támogatását, közös törtélemkönyvek kiadását, az információcsere
fokozását, valamint az európai méretű tudományos kutatások és
publikációk szorgalmazását.
Glatz Ferenc művelödési miniszter, aki e befejező ülésen szólalt
fel, rámutatott, hogy a közép- és kelet-európai történelem soha nem
volt olyan közös, mint az utóbbi évtizedekben. Mint elmondta, a II.
világháború után Nyugat-Európa - nem utolsó sorban a Marshall-terv
révén - gazdasági és kulturális téren egyaránt meg tudott újulni,
miközben a földrész keleti felének országai több mit negyven évig
sínylődtek a szovjet mintájú rendszerben, amely történészszemmel
nézve nem egyéb, mint ,,a vaskorszak utolsó szakasza,,. Most
gazdaságuk rendbehozatalához nekik is új Marshall-tervre van
szükségük, tehát nem segélyre, hanem olyan gazdasági közreműködésre,
amilyen nélkül annak idején Nyugat-Európa sem tudott volna talpra
állni. A gazdasági bajok leküzdésén és politikai rendszerük
átalakításán kívül meg kell állítaniuk az erkölcsi romlást, s
megszabadulniuk a sztálinizmus kultúrpolitikájának hatásaitól, s ez
egyebek között mindenféle cenzúra megszüntetését, az állam
iskolaalapító monopoliumának feladását, az orosz nyelv kötelező
oktatásának eltörlését és a nyugati nyelvek tudásának fokozottabb
elterjesztését követeli. Az európai egységesülés új fórumokat kíván,
s ilyen fórumnak ígérkezik a tervezett Bécs-Budapesti Világkiállítás
is, amely fontos eszköz lehet Magyarországnak és a térség más
országainak Európához való közelítésében - mondta a miniszter.
(folyt.)
1990. január 12., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - péntek (4.rész)
|
A délutáni ülés kulturális témaköréhez a magyar pártpolitikusok
is hozzászóltak. Keresztes Sándor, a Keresztenydemokrata Néppárt
elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény kultúra
meghatározó tényező az európai gondolkodásban, ezért ma
Kelet-Európában is parancsoló követelmény, hogy az egyházak minden
feltételt megkaphassanak szabad működésükhöz, oktatási, szociális,
erkölcsi és más fontos társadalmi feladataik akadálytalan
ellátásához.
Mécs Imre, az SZDSZ elnökségi tagja ismertette azt a javaslatat,
hogy hozzanak létre pártokon és nemzeteken felül álló közép-európai
nemzetközi egyetemet, amely kettős integrációs feladatként hidat
verhet egyrészt a nemzeti kultúrák, másrészt a különféle
tudományágak között. Mint közölte, Magyarországon már három város
ajánlott fel helyet egy ilyen intézmény számára, s a közeljövőben
megalakul az egyetem létrehozását előkészítő magyarországi liga.
Mécs felkérte a bécsi tanácskozás résztvevőit, hogy csatlakozzanak a
kezdeményezéshez.
Vörös Vince, az FKGP elnöke kifejtette: a magyar kultúra ezer
éve a keresztény európai kultúra része, de 1945 után elszakították
eredeti gyökereitől. Fontos nemzeti célként jelölte meg az e
gyökerekhez való visszatérés, az európaiság gyakorlati kulturális
feladatai között pedig a földrész népei közötti nyelvi korlátok
csökkentését, az oktatási rendszer fejlesztését, továbbá az emberek
és nézetek szabad mozgási feltételeinek megteremtését. (folyt.)
1990. január 12., péntek 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - péntek - (5.rész)
|
A kerekasztal pénteki záró sajtóértekezletén Anders Bjoerck, az
Európai Parlament svéd elnöke többek között az Európa Tanács és a
kelet-európai országok kapcsolatairól szólt. Emlékeztetett, hogy e
szervezet már vendégstátust adott Magyarországnak és
Lengyelországnak, s hajlandó ezt a térség más államainak is
biztosítani. A teljes jogú tagságot azonban ahhoz kötik, hogy az ezt
kérő államokban szabad választásokon alapuló parlamentáris
demokráciát alakítsanak ki, s teljes mértékben tartsák tiszteletben
az emberi jogokat. Lehetségesnek mondotta, hogy Magyarország már ez
évben elnyeri a teljes jogú tagságot, ehhez azonban az Európa Tanács
saját megfigyelői révén meg akar győződni a márciusi választások
valóban szabad voltáról és arról, hogy Magyarország néhány más
vonatkozásban - például a büntetőjogi előírások terén - is
megfelel-e a felvétel szigorú követelményeknek.
A sajtótájékoztatón Antall József, az MDF elnöke egyetértését
fejezte ki azzal, hogy az Európa Tanács ilyen magas mércét állít
leendő tagjainak. A magyar politikus hangsúlyozta, hogy az európai
integrációnak kiemelkedő jelentősége van a kelet-európai népek
sorsára nézve, mert többek között csak európai keretben érhető el,
hogy ne csak az emberek egyéni jogait, hanem a nemzeti kisebbségek
kollektív jogait is szavatolják. Ez különösen fontos a magyar nemzet
részére, amelynek mintegy harmadrésze az ország határain kívül él -
állapította meg Antall József.
A bécsi Európa-kerekasztal résztvevői pénteken záró
nyilatkozatot fogadtak el, amely a tanácskozás eredményeit
összefoglalva síkraszáll a földrész demokratikus erőinek
összefogásáért, az egypártrendszerek maradéktalan felszámolásáért
valamint az új demokratikus rendszerek kibontakozásához és gazdasági
felemelkedéséhez való sokirányú nyugati segítségnyújtásért. +++
1990. január 12., péntek 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|