|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - első nap (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. január 11. csütörtök (MTI-tud) - Huszonnyolc
ország mintegy százhatvan politikusának részvételével csütörtökön
megkezdődött az ,,Európa-kerekasztal,, elnevezésű nagyszabású
pártközi tanácskozás Bécsben, az osztrák ,,Mozart,, dunai
kiránduló-szállodahajó fedélzetén. A találkozón, amelyen megvitatják
Európa új helyzetét és jövőjét, az Osztrák Néppárt meghívására nyolc
kelet-európai országból a reformerők ellenzéki vagy újabban
kormányba került pártok, Nyugat-Európából a kereszténydemokrata,
centrum- és néppártok és az Európai Parlament képviseltetik magukat,
s megfigyelői minőségben jelen vannak az amerikai és ázsiai földrész
néhány országának közéleti személyiségei is. A meghívott magyar
pártok és mozgalmak közül a legnépesebb a nyolctagu MDF-küldöttség,
részt vesznek a kerekasztal-értekezleten az FKGP, az SZDSZ és a
FIDESZ vezető képviselői.
Megnyitó beszédében Josef Riegler osztrák alkancellár, a Néppárt elnöke rámutatott: a Kelet-Európában tavaly végbement forradalmi változásoknak köszönhető, hogy Bécsben most a politikai pártok ilyen széles körű nemzetközi fóruma tárgyalhat az európai együttműködés új távlatairól. Kijelentette, hogy a szabadságon és pluralizmuson alapu ló demokrácia értékei Kelet-Európában is igazolták fölényüket a marxizmus-leninizmus ideológiájával és gyakorlatával szemben. Az e térségben létrejövő új demokratikus rendszereknek most nagy szükségük van a tehetős nyugati ipari országokra súlyos gazdasági örökségük következményeinek leküzdéséhez. Demokrácia felé haladva egyetlen ország sem állhat meg félúton, mert vagy végigmegy rajta és megoldja minden feladatát, vagy valamilyen formában visszatér a diktatúra - figyelmeztetett a szónok.
Riegler a továbbiakban kifejtette, hogy bár tökéletes politikai pártok sehol sem léteznek, működésük nélkül nincs igazi demokrácia. Ezért fontos az európai pártközi együttműködésre szolgáló bécsi kerekasztal létrejötte, amely - ha a résztvevők úgy akarják - rendszeres, esetleg már jövőre újra összeülő fórummá válhat, hasznosan kiegészítve a helsinki folyamat kormányközi együttműködési formáit. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - első nap (2.rész)
|
A megnyitó ülést követő első munkaülésen a tanácskozás résztvevői Európa demokratikus politikai újjárendezésének teendőit vitatták meg Alois Mock osztrák külügyminiszter vitaindítója alapján. Az osztrák néppárti politikus rámutatott, hogy Európa megosztottsága a kelet-európai fejlemények alapján történelmileg immár végképp túlhaladottá vált. Leküzdéséhez többek között szükséges a három jelenlegi gazdasági övezet - a Közös Piac, az EFTA és a KGST térsége - közötti különbségek fokozatos felszámolása, s idővel egységes európai gazdasági térség kialakítása azáltal, hogy a Nyugat hathatósan segíti a gazdaságilag elmaradásban lévő országokat, ezek pedig megszabadulnak a tervgazdaság elemeitől, liberalizálják külkereskedelmüket és lépéseket tesznek valutájuk átválthatóvá tételére. Előadásában Mock beszélt Európa új biztonsági rendszerének, az egységes európai jogrendszer és környezetvédelmi összefogás létrehozásának fontosságáról is.
A vita első felszólalójaként Antall József, az MDF elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar nép már háromszor tett kísérletet a pluralista demokrácia megteremtésére: az 1945-1947-es időszakban a szabad választásokra alapozott koalíciás kormányzással, 1956-ban fegyveres felkeléssel, majd újabban, 1988-tól kezdve békés forradalom útján. A környező országokban végbement hasonló változásokra utalva rámutatott: jó, hogy a kelet- és közép-európai térségben ilyen helyzet keletkezett, mert általa az itt lévő népek egymásra találhatnak, kiküszöbölhetik ellentéteiket, amelyeket korábbi rendszereik nem tudtak felszámolni. Az igazi barátság és a jó kapcsolatok feltétele azonban egymás érdekeinek és nézőpontjainak figyelembevétele, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek belső szabadságára - mondta az MDF elnöke. Végül hangsúlyozta: a demokrácia olyan alapkérdéseiben, mint a jogállamiság, a szabad piacgazdaság és a szociális biztonságra törekvés, nem lehet szó semmiféle kompromisszumról.
Ugyancsak a délelőtt tartott első munkaülés felszólalói között volt Vörös Vince, a Független Kisgazdapárt elnöke. Beszélt pártja régi demokratikus hagyományairól, s méltatta annak jelentőségét, hogy miután az FKGP egyes politikusai korábban már voltak Bécsben az Osztrák Néppárt tanácskozó partnerei, most első alkalommal vehetnek részt számos más demokratikus párt képviselőivel együtt egyenrangú tárgyalófelekként e széles nemzetközi fórumon.+++
1990. január 11., csütörtök 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - első nap (3.rész)
|
Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke arról szólt, hogy az európai integrálódás nemcsak külpolitikai, katonai és gazdasági vonatkozású feladat, hanem megköveteli az európai gondolkodásmód általánossá tételét is. Ez a gondolkodásmód nagy mértékben az emberi méltóság keresztény értékeire, többek között a szabadság és a szociális igazságosság elveire épül. A magyar pártelnök úgy vélekedett: ha ezt az európaiságot és értékrendet Kelet-Európa népei magukévá teszik az megoldhatja e térség régi együttélési problémáinak megoldását, így a nacionalizmus, az egymással szembeni gyűlölködés leküzdését is.
A tanácskozás déli szünetében több neves politikus közös sajtóértekezletet tartott. Ezen Jan Carnogursky csehszlovák miniszterelnök-helyettes többek között elmondta, hogy országa az átlagosnál szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatokat kíván kiépíteni szomszédai közül Lengyelországgal és Magyarországgal. Josef Riegler alkancellár-pártelnök a kerekasztal-megbeszélés kezdeményezőjeként és házigazdájaként nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ha e bécsi fórum állandósul, munkájába később bevonják a szociáldemokrata irányzatú pártokat is.
A délutáni munkaülés témája az európai gazdasági együttműködés volt. A vitaindító Wolfgang Schuessel, az osztrák kormány néppárti gazdasági minisztere a kelet- és közép-európai politikai megújulás sikeréhez parancsolóan szükségesnek minősítette, hogy a reformországokban a gazdaság is stabilizálódjék, majd mielőbb a lakosság számára jól érzékelhető fellendülést érjen el. Kijelentette: az ehhez elengedhetetlen piacgazdasági feltételek kialakításában a nyugati államoknak nemcsak tapasztalataik átadásával kell őket segíteniük, hanem gyakorlati támogatással is. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök 20:28
|
Vissza »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - első nap - (4.rész)
|
A vitában Csóti György, a Magyar Demokrata Fórum országos hivatalának vezetője ismertette a magyar gazdasági reformok korábbi szakaszait, az ország jelenlegi válságos gazdasági helyzetét. A legfőbb gondok között említette az állam súlyos eladósodottságát , a KGST eddigi gyakorlatából származó problémákat és a magyar energia-ellátás függőségét. A válságból kivezető legfontosabb utak az MDF véleménye szerint: a privatizálásként végrehajtandó tulajdonreform, az ökoszociális piacgazdaság létrehozása, az állami dotációk leépítésével járó termékszerkezet-váltás, valamint a külföldi működő tőke hosszútávú befektetéseinek az országba vonzása. Hangoztatta: az Ausztriával való kapcsolatok további fejlesztését erősítheti a tervezett világkiállítás közös megrendezése is, noha - fűzte hozzá - a magyar társadalom jelenleg még megosztott annak megítélésében, hogy az országnak szüksége van-e az expo-ra vagy nem.
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében Keresztes Sándor elnök e munkaülésen arról beszélt, hogy a politikai demokratizálás viszonylag könnyű feladat ahhoz képest, amit a totális tervgazdálkodásról és piacgazdaságra való áttérés nehéz és hosszadalmas folyamata jelent. Hangoztatta: a Nyugat e folyamat segítését nem tekintheti valamiféle jótékonykodásnak, hiszen számááa is csak ezáltal válhat igazán előnyös piaccá Kelet-Európa. A nyugati segítőknek részben természetesen segélyekben is gondolkodniuk kell, de nem kisebb mértékben olyan beruházásokat és tőkebefektetést vállalniuk a földrész keleti felében, amelyek ott élénkítik és korszerűsítik a termelést, a világpiacba való integrálódást - mondta a politikus.
A kétnapos bécsi kerekasztal-tanácskozás pénteken folytatja a befejezi a munkáját.+++
1990. január 11., csütörtök 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|