|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Az utóbbi napokban több
szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió
felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti
médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a
felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse
ezzel kapcsolatos álláspontját.
Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a nézeteltéréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem eléggé közérhetően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt egyértelmű, miben is áll a rendelet-módosítás lényege. Világossá kell tehát tenni - mondotta -, hogy a tévé és a rádió felügyeletét továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül, részben a felügyelő bizottságon, illetve az államminiszteren keresztül. A korábbiakban az összes jogkör a felügyelő bizottság kezében összpontosult, ám a mostani rendelet-módosítás - a pártokkal kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként - megosztja a jogköröket.
A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián belül a pártatlanság és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint hogy a választási kampány idején a pártokat érintő kérdésekkel foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre, kizárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a választásokkal összefüggő feladatokat irányítsa, befolyásolja. A bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat, így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelő bizottság tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslattevő szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|