|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató
|
1990. november 23., péntek - A családi pótlékról szóló törvény módosításakor a kormány a pótlék differenciált növelését javasolja. A jövő évi költségvetés januártól gyermekeként átlagosan havonta 350 forint emelést tenne lehetővé. A kormány javaslata szerint egy gyermekes családok esetén 200 forint lenne a havi emelés, az egy gyermekes, de a gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 300 forint, a kétgyermekes családnál gyermekenként 300 forint, ha pedig a két gyermeket egyedülálló neveli, akkor 500 forint gyermekenként. A három és többgyermekes családoknál az emelés gyermekenként 500 forint, illetve az egyedül nevelő szülő esetén 600 forint lenne. A családi pótlék kiigazításáról, emeléséről az Országgyűlésnek évente kétszer kell majd döntenie - közölte a kormány heti rendes ülését követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs kormányszóvivő.
A kormány elfogadta az importliberalizációval foglalkozó rendelet-tervezetet. A rendelet - az 1988. évi forgalom alapján számolva - az import 87 százalékánál szünteti meg az engedélyezési kötelezettséget, amely a jövő évi várható forgalomnak már a 93 százalékát érintheti, az ipar több mint 60 százalékát hozva versenyhelyzetbe. Az élelmiszergazdasági termékeken, a távközlési berendezéseken és a kész gyógyszereken kívül gyakorlatilag csak a fogyasztási cikk import kisebb része marad engedélyköteles. Az exportban az 1991-ben még engedélyhez kötött termékek köre mindenekelőtt azokra az energiahordozókra, alapanyagokra és a lakossági ellátás szempontjából fontos mezőgazdasági termékekre korlátozódik, amelyek stratégiai jelentőségűek.
A szóvivő közölte: vasárnap hazánkba érkezik a Nemzetközi Valutaalap újabb szakértő küldöttsége, hogy folytassa a tárgyalásokat a kormány képviselőivel a jövő évi hitelnyújtásról. A kormánynak ahhoz, hogy a vállalt határidőre, december 1-jéig az Országgyűlés elé terjeszthesse a jövő évi költségvetési javaslatot, vasárnap újabb ülést kell tartania. Ugyancsak a vasárnapi ülés témája lesz a hároméves gazdaságpolitika fő vonalainak megvitatása. László Balázs elmondta azt is, hogy a kormány az 1992-es sevillai világkiállítás magyar kormánybiztosává Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezte ki, meghatározva feladatait is. A sevillai világkiállításra a kormány 500 millió forintot különít el a költségvetésben. (MTI)
1990. november 23., péntek 11:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. november 23., péntek - Magyarországot a párizsi
európai biztonsági együttműködési csúcsértekezleten
megkülönböztetett figyelemmel fogadták, az érdeklődés a francia
sajtó publikációin keresztül is érzékelhető volt. Az átalakulóban
lévő kelet-európai országok gondjairól szóló tudósítások nagyobb
részt a magyar és a lengyel miniszterelnök beszédét elemezték -
idézte Antall József miniszterelnöknek a kormány heti rendes ülésén
elhangzott szavait László Balázs kormányszóvivő szokásos pénteki
sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök - napirenden kívül - beszámolt arról is, hogy Párizsban érezhető volt egy új hatalmi konstelláció kibontakozása: a legnagyobb figyelem a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Németország megnyilvánulásaira irányult. Antall József a kormányülésen részletesebben szólt Gorbacsov szovjet elnökkel való négyszemközti találkozójáról. A megbeszélés valamivel több mint egy órán át tartott. Mihail Gorbacsov megerősítette: szó sincs arról, hogy a Szovjetunió holmi politikai büntetésként csökkentené az olaj- és földgázszállításokat Magyarországra. A gond abból adódik, hogy a szovjet olajtermelés több térségben hatalmas nehézségekkel küzd, csökkent a kitermelés, így minden korábbi partnerével szemben csökkentenie kellett a szállításokat is. Antall József fontosnak tartotta, hogy a kétoldalú találkozón megállapodás született: a Szovjetunióval való kapcsolatainkat új alapokra helyezzük, keretmegállapodásban szabályozzuk, e tárgykörben rövidesen megkezdődnek a tárgyalások a két külügyminisztérium között. Ezzel lényegében véget ér az a korszak, amelyet ,,barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés,, jellemzett. A miniszterelnök felhívta a szakminiszterek figyelmét arra, hogy lehetőleg minél gyorsabban, határozottan próbálják meg érvényesíteni a csúcsszintű tárgyalás jótékony hatását a gazdasági problémák rendezésére. A szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a napokban a Szovjetunióba utazik partnertárgyalásokra.
László Balázs ezután az importliberalizáció elfogadott rendelet-tervezetéről szólt. Hangoztatta, hogy a rendelet a külkereskedelem jelentős liberalizálását tűzi célul. (folyt. köv.)
1990. november 23., péntek 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A jogszabály új korszakot nyit a magyar külkereskedelemben, hiszen végérvényesen megszűnik a külkereskedelem állami monopolizáltsága. A rendelet kimondja: az áruk kivitelére, illetve behozatalára jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport, illetve egyéni vállalkozó is jogosult a rendeletben foglaltaknak megfelelően. A rendelet lényegesen szűkíti a kiviteli és a behozatali engedélyezésre szoruló áruk körét, és a piac minden szereplője számára lehetővé teszi a külkereskedelmi tevékenységet. A szóvivő a liberalizáció idei tapasztalatait kedvezőnek minősítette, mert az össz-import lényegében nem növekedett, a hiányhelyzetek pedig oldódtak.
A most benyújtott kormányrendelet az 1988. évi bázison az import 87 százalékánál szünteti meg az engedélyezési kötelezettséget, amely a jövő évi várható forgalom alapján elérheti a 93 százalékot, az ipar több mint 60 százalékát versenyhelyezetbe hozva. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag az élelmiszergazdaságon, a távközlési berendezéseken és kész gyógyszereken túlmenően csak a fogyasztásicikk-import kisebb része marad engedélyköteles. Ami pedig a kivitelt illeti: jövőre az engedélyköteles termékek köre főként az energiahordozókra, az alapanyagokra és a lakossági ellátás szempontjából érzékeny mezőgazdasági termékekre korlátozódik.
László Balázs beszámolt arról, hogy a gazdasági kabinet ad hoc bizottságot alakított a tulajdonlással - főként a termőföldtulajdonnal, a szövetkezeti tulajdonnal és a kártalanítással - összefüggő kérdések rendezésére. Az alapelveket, illetve téziseket Matolcsy György miniszterelnökségi államtitkár vezetésével az érintett tárcák, valamint az Állami Vagyonügynökség, a Magyar Nemzeti Bank és a miniszterelnökség magas szintű szakértői dolgozzák ki.
A szóvivő bejelentette, hogy a kormány a vállalt határidőre, december 1-jéig benyújtja jövő évi költségvetési javaslatát a Parlamentnek. A költségvetés bevételi és kiadási oldalával összefüggő kérdéseket vasárnap, rendkívüli ülésen ismételten áttekinti. Vasárnap egyébként hazánkba érkezik a Nemzetközi Valutaalap szakértői küldöttsége, hogy tárgyalásokat folytasson a kormány képviselőivel a jövő évi hitelnyújtásról. E megbeszélések alapján a kormány esetleg még igazíthat elképzelésein szerda reggelre tervezett ülésén, s az azt követő napokban benyújtja költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)
1990. november 23., péntek 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
László Balázs elmondta, hogy a vasárnapi rendkívüli kormányülés témája lesz a hároméves gazdaságpolitika fő vonalainak megvitatása. Amire figyelemmel kell lenni: a költségvetési egyensúly nem billenhet fel súlyosan, meg kell őrizni az ország fizetőképességét, illetve a gazdaságpolitikának vállalkozásbarátnak kell lennie. A szóvivő ezen a ponton említette meg, hogy az ülésen a földművelésügyi miniszter felhívta a figyelmet: az aszálykárok mérséklésére biztosított 10 milliárd forintos kedvezményes kamatozású hitelből 1 milliárdot fenntartanak a károsult kistermelőknek.
László Balázs a sajtóértekezleten bejelentette: a kormány az 1992-es sevillai világkiállítás magyar kormánybiztosává Kádár Bélát, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok miniszterét nevezte ki, s meghatározta feladatait. A sevillai világkiállításra jövőre, illetve 1992-ben 500 millió forint elköltését tervezik.
A szóvivő a kormányülésen szereplő témák között említette a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetését, a családi pótlékról szóló törvény módosítását, a jövő évi vállalati és költségvetési bérszabályozást, illetve a vezetői érdekeltségi rendszer átalakítására tett javaslatokat. E kérdésekben - az Érdekegyeztető Tanács keretében - részletes egyeztetések lesznek. Ezért a kormány lényegében csak tárgyalási pozíciókat dolgozott ki, amelyeket a megbeszéléseken képviselni szándékozik. A családi pótlékról szóló törvény módosításával kapcsolatban a szóvivő elmondta: a jövő évi költségvetés januártól gyermekenként átlagosan havonta 350 forint emelést tesz lehetővé. A kormány törvénymódosítási javaslata a családi pótlék emelésének differenciált felosztását tartja járhatónak. Eszerint az egygyermekes családoknál az emelés 200 forint lenne, míg az egygyermekes, de a gyermeket egyedül nevelő szülők 300 forintot kapnának. A kétgyermekes családoknál az emelés gyermekenként 300 forint lenne, ha a gyermekeket egyedülálló neveli, akkor 500 forint lenne. A három és többgyermekes családok esetén az emelés gyermekenként 500, illetve, ha őket egyedül neveli a szülő, akkor 600 forint lenne. Az Országgyűlésnek egyébként évente kétszer kell majd döntenie a családi pótlék kiigazításáról, emeléséről.
A társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatban a vállalkozók körében az idén érvényes 43 százalékos járulékbefizetést, a munkavállalóknál pedig továbbra is 10 százalékos nyugdíjhozzájárulást javasol a kormány. A nyugdíjak értékmegőrzése a gyorsuló infláció és a különleges gazdasági nehézségek miatt minden bizonnyal csak részleges lehet. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A kormány megítélése szerint a munkavállalóknak és a munkaadók képviselőinek - saját érdekükben - arra kellene törekedniük, hogy a bérek ne kövessék, illetve ne igyekezzenek megelőzni az infláció vágtató ütemét. Ellenkező esetben az infláció kezelhetetlen méretűvé növekedhet jövőre. A kormánynak vannak elgondolásai a költségvetési intézményeknél bizonyos bérautomatizmusra, ezért azt szeretné, hogy mindenütt tanúsítsanak mérsékletet a jövő évi béremeléseknél, a bérszínvonal növekedésénél.
A vezetői érdekeltségi rendszert illetően a kormány állásfoglalása szerint meg kell szűnnie a prémiumok központi korlátozásának.
A szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: legjobb tudomása szerint az adórendszer sávhatárai változatlanok maradnak, legalábbis ez a kormány álláspontja. Mindaddig azonban, amíg nem nyújtja be a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, az természetesen módosulhat - tette hozzá. Hozzáfűzte azt is, hogy jövőre a tervezett hiány mértéke többszörösen felülmúlja majd az ideit, ezért a jövő évi költségvetésben olyan megszorításokat, szigort kell alkalmazni, amely az ez évit valószínűleg sok téren felülmúlja.
Antall József kormányátalakítási szándékával kapcsolatban, annak időpontjáról a szóvivő nem tudott részletekkel szolgálni. Utalt viszont arra, hogy a miniszterelnök nem csupán a kormány átalakítását tervezi, hanem a gazdasági helyzet valós tényeiről szintén mélyreható részletességgel kíván megnyilatkozni a közeljövőben.
Egy további kérdésre reagálva kijelentette: a kormány a reprivatizálást elvetette gazdaságpolitikájából. Privatizálni és nem reprivatizálni szeretne, ezért az utóbbi törekvéseket nem támogatja, azokat a politikai és az egyéb indulatokat fölöslegesen és veszélyesen felkavaró akcióknak tekinti. A kormány azt szeretné, hogy a privatizálás lehetőleg rendezett, áttekinthető, világos módon bonyolódjék le, vagyis ne önbíráskodással, illetve önhatalmú egyéni akciókkal. (MTI)
1990. november 23., péntek 16:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|