|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás
"A Magyar Szocialista Párt Budapesti
Választmánya az állambiztonsági szervezetnél előfordult
törvénytelenségekkel kapcsolatban támogatja a lehető leggyorsabb és
legpontosabb vizsgálat lefolytatását. Az SZDSZ és a Fidesz által
szakaszosan előterjesztett bizonyítékok ütemezését, tartalmát és a
minden vizsgálat nélkül meghírdetett célzatos következtetéseket
viszont egyértelműen választási célokat szolgáló hecc-kampány
részének tekintjük."
SZER, Világhíradó:
Felhívás a pártokhoz
"A Magyar
Távírati Iroda jelentése szerint eddig 53 párt jegyeztette be magát
a választásokra, amelyeken nyilvánvalóan nem mindegyikük indul
egyenlő esélyekkel.
A maga eszközeivel a Szabad Európa Rádió is szeretne
hozzájárulni ahhoz, hogy a demokratikus pártok minél nagyobb
nyilvánossággal ismertethessék meg programjukat, törekvéseiket.
Ezért kérjük azokat a pártokat, amelyek a mi általunk
biztosított nyilvánosságra is igényt tartanak - hogyha még nem
tették meg -, akkor programjukról, jelöltjeikről, kampányterveikről
küldjenek tájékoztatást budapesti irodánknak, amelynek címe: 1054.
Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66."
|
|
|
|
|
|
|
Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész)
|
1990. január 14., vasárnap - Minél inkább közeledik az
országgyűlésiképviselő-választások időpontja, annál gyakrabban
hallhatja-olvashatja az állampolgár ezeket a fogalmakat: egyéni
választókerület - független jelölt; területi választókerület (a
főváros, illetve a megyék) - területi lista; országos lista. Ezek a
fogalmak az országgyűlési képviselők megválasztásának módját
takarják.
Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje növekszik. Ugyanakkor rendkívül nehéz egy több évtizedes szemléletet és gyakorlatot egyik napról a másikra megváltoztatni. Nevezetesen: az országgyűlési képviselő az átalakuló parlamenti demokráciában már nem a helyi érdekek szószólója, érvényesítője, hanem - ahogyan a módosított alkotmány fogalmaz - tevékenységét a köz érdekében végzi.
Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az ország 172 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok, további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el.
A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4).
Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül - akár függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben indulnak - a szavazópolgároknak egy személyre kell félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. (folyt.köv.)
1990. január 14., vasárnap 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (2. rész)
|
A választáskor a szavazópolgárok még egy szavazócédulát kapnak majd, ez lesz az úgynevezett területi lista. Ezeken a listákon csak a pártok indíthatnak jelölteket. Ilyen területi listát az a párt állíthat, amely a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében két egyéni választókerületben állított jelöltet.
A területi listák alapján 152 képviselői helyen osztozhatnak majd a pártok. A területi választókerületeket figyelembe véve a legtöbb mandátumot Budapesten (28), Pest megyében (14) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni.
Amikor a választópolgár a területi listára szavaz, lényegében egy pártra adja le voksát. A pártokra leadott szavazatokat országos és területi szinten összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján állapítják meg, hogy melyik párt hány képviselői mandátumot szerzett meg. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott.
A harmadik jelölési mód az országos lista. Ilyen listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókerület (Budapest és a 19 megye) közül legalább hétben állítottak listát. Ezekre azonban a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak. Az országos listán megszerezhető 58 mandátumot rendkívül bonyolult arányszámítási rendszer alkalmazásával töltik be. (MTI)
1990. január 14., vasárnap 16:21
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1019 sz. hírre
|
A mai mtib1019 számú, Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész) című hírünk 3. bek. 3. sorában a szám helyesen:
...176 képviselőt egyéni ... --- (MTI)
1990. január 14., vasárnap 17:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|