|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Angol sajtó az Országgyűlésről
|
London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az egyesülési és gyülekezési szabadságra vonatkozó törvényeket úgy jellemezte, mint amelyek garantálják az emberek vitathatatlan jogait, és jelentős lépést képviselnek a törvény uralmán alapuló állam felé. Az egyeduralmon alapuló társadalomnak immár nincs helye - folytatta. Az új törvények legalizálják az alternatív és ellenzéki csoportok egész sorát, melyek robbanásszerűen alakultak meg, többé- kevésbé az utolsó másfél év során. E csoportok legtöbbje radikális politikai változást szorgalmaz, közöttük a szabad választásokat és a nyugati mintájú demokráciát. Az új törvény - legalábbis elméletben - elismer más politikai pártokat is - jóllehet egyelőre nem engedi azok egyikének működését sem mindaddig, amíg újabb törvényhozásra nem kerül sor arra vonatkozóan: milyen szerepet is játszhatnak? Parlamenti képviselők nyomására a kormány beleegyezett, hogy azonnal megkezdje az ilyen törvényjavaslat kidolgozását, hogy azután augusztus végéig a parlament elé terjessze. Ha a kormány elfogadja: ahhoz, hogy az alternatív pártok részt vehessenek az 1990-es választásokon időre van szükségük a kellő felkészüléshez. Amióta az igazságügy-miniszter tavaly első ízben jelentette be az egyesülési szabadságra vonatkozó törvények elgondolását - tehát a többpártrendszer lehetőségét - a vezetőség tagjai egymástól meglehetősen különböző értelmű nyilatkozatokat tettek ennek kilátásairól. A legfontosabb vita most a kidolgozás alatt álló új választási törvényekre fog összpontosulni. Eközben a hatóságok tárgyalásokba kezdenek majd több alternatív csoporttal az együttműködés lehető módjairól, és a Politikai Bizottság egyik befolyásos tagja kijelentette, hogy szó lehet esetleg valamiféle koalícióról is. - A mai brit lapok is különös figyelemmel kísérik a legfrissebb magyarországi fejleményeket. Hallgassák meg kollégám válogatását négy lapból: - A nagyobb fajsúlyú lapok - a Times kivételével - mind foglalkoznak Magyarországgal, illetve a tegnap megkezdődött budapesti parlamenti ülésszakkal. Ezeknek a cikkeknek már a címe is sokat elárul arról, hogyan értékelik a Kelet-Európában, illetőleg Magyarországon zajló politikai fejleményeket. A baloldali Guardianban a cím: A magyar párt a hatalom megosztására készül - mármint az ellenzékkel -, az alcím pedig: Várakozások szerint megszavazzák a független politikai csoportosulásokról szóló törvényt. Érdekes módon ugyanilyen optimista hangnemet üt meg a brit politikai színskála másik végén elhelyezkedő Daily Telegraph, a kormányhoz közelálló lap. Budapest párbeszédet ajánl az ellenzéknek. A párbeszéd szót idézőjelbe tette a lap. Az Independent a pártállásoktól valóban független, politikailag középutasabb, mértéktartóbb. Címe: A pluralizmus-törvény a magyar ellenzéket vákuumba kényszeríti. A Financial Times pedig - híven profiljához - odafigyel az anyagiakra is. A szigorintézkedésektől sújtott szkeptikus magyarok politikai reformot várnak. A négy lap közül csupán a Financial Times tudósítása nem érkezett közvetlenül Budapestről. Leslie Colitt Berlinből küldte jelentését, amely csupán beharangozza a jelen parlamenti ülésszakban megtárgyalandó gyülekezési és egyesülési törvényjavaslatokat, majd rátér a gazdasági helyzetre. Az élelmiszerek, a gépkocsi, a gyógyszerek, a közlekedés árának emelését említi, a reálbérek csökkenését, a magas inflációt - mindezt magyar forrásokból származó adatokkal. Közli, hogy a kormány szerint az áremelések elkerülhetetlenek, s hogy 1987-ben a Magyar Televízió szerint a lakosság 18 százaléka élt a létminimum alatti szinten. Végül a Financial Times Pozsgay Imre kaposvári értelmiségiek előtt e héten tartott beszédéből azt szűri le, hogy Pozsgay már nem támogatja a korábbi lelkesedéssel a többpártrendszer bevezetését. Visszatérve a derűlátó lapokhoz: a Guardian Budapestről keltezett cikke azzal kezdődik, hogy tegnap Magyarország már majdnem rálépett arra az útra, amely kelet-Európához a kommunista párturalom monopóliumának a megdöntéséhez vezethet. Majd így folytatja: A független politikai csoportosulásról szóló törvényről ma szavaznak, általában a törvény elfogadását várják, s az egyik felszólaló szerint ez a sztálinizmus végét jelenti. A Daily Telegraph tudósítója - a cikk címéhez híven - a párt és az ellenzék viszonyával kezdi. A párt készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen független ellenzéki csoportokkal, s ez koalícióhoz vezethet - mondta Berecz János ideológiai főnök tegnap a televízióban - írja a Daily Telegraph. A tegnapi parlamenti eseményeket közelről figyelő tudósítók közül egyedül az Independentnek író Karács Imre szemléli az eseményeket egyszerre mindkét oldalról. A gyülekezési és egyesülési javaslat ismertetése után a tudósító megjegyzi, hogy az új törvény egy csapásra megbénítja a leendő ellenzéki pártokat, egészen az azok szerepét tisztázó - jóval későbbi - új törvény megjelenéséig. Az új választási törvény ugyancsak csapdát rejteget - írja az Independent - mert a jelöltek kiválogatásával megbízott testületeket a párt támogatóiból állítják össze. Az 1990-ben életbe lépő új alkotmány nem írja már elő a kommunista párt elsőségét, de többek félelme szerint a választói rendszert úgy manipulálják majd, hogy a párt megtartsa vezető szerepét - így az Independent. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|