 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Mit hozott 1990.
|
----------------
München, 1990. december 29. (SZER, Földközelben) - Rajki László:
Rohamosan közeleg Szilveszter, búcsúzóban az Ó-esztendő, hogy
átadja helyét az újnak. Ez a számadások, a tervezgetések, a
fogadkozások időszaka. Mit hozott 1990 ? Mit vártunk, reméltünk, mi
valósult meg ezekből ? Hogyan alakul a tartozik- és a követel oldal,
tesszük fel magunknak a kérdést a saját kis- vagy nagy családunk,
közösségünk sorsát, helyzetét mérlegelve. Bevallom tavaly ilyenkor
mégcsak álmodni mertem arról, hogy ilyen hatalmas politikai
változások történnek egy év alatt kontinensünk illetve
Magyarországon. Csupán reméltem, hogy 14 esztendő után idén először
hazalátogathatok, személyesen is megtapasztalhatom az élet
mindennapjait, ünnepeit, a múlt, jelen, jövő fény és árnyoldalait.
1990 a rendszerváltás esztendejeként vonul be történelmünkbe.
Örök időkre megbukott a kommunizmus minden formája, négy és fél
évtized után végre felszabadultunk az idegen elnyomás-, a diktatúra
alól, kivonulóban a megszállók, visszanyertük függgetlenségünket,
visszaindulhattunk az Európába vezető úton, és számos vonatkozásban
hozzájárultunk ahhoz, hogy a békés forradalom kontinensünk egész
keleti felét gyökeresen átalakíthassa.
Mindez nem kevés, de a nehézségek közepette hajlamosak vagyunk
erről elfeledkezni, természetesnek venni azokat a pozitív tényeket,
amelyekről tavaly még csak álmodoztunk, és igazolva sírva vígad a
magyar a közmondásunk érvényét túlságosan elbúsulni, letörni az
előttünk tornyosuló gondokon.
Tévedtünk amikor azt hittük, hogy a kommunizmus bukásával egy
csapásra megoldódik minden problemánk. Rá kellett döbbennünk, hogy
minden elképzelhetőnél súlyosabb gazdasági, szociális, erkölcsi
örökséggel kell megbírkózni a nemzetnek. Az is világossá vált, hogy
nincsenek csodák, a magyarságnak elsősorban önmagára építve szívós
munkával, közös akarattal, áldozatvállalással kell megteremtenie az
egyetlen lehetséges kiutat a szociális piacgazdaságot, gyermekeink,
unokáink jövőjét. +++
1990. december 29., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|