 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Következő napirendi pontként a családi pótlékról szóló törvény
módosításával foglalkoztak a képviselők. A Surján László népjóléti
miniszter által körvonalazott módosítás értelmében a nevelőszülőnél
elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben nevelt vagy
állami gondozott gyermek után az intézet vezetője, a
javítóintézetben lévő gyermek vagy a jogerős szabadságvesztés
büntetést töltő személy esetében a büntetésvégrehajtási intézet
igazgatója jogosult a családi pótlék felvételére.
A törvénymódosításról nem született döntés a plénumon, mivel a
módosító indítványokat még véleményezniük kell az illetékes
bizottságoknak.
Döntött viszont a Parlament a társadalombiztosításról szóló
törvény módosításáról. A nagy többséggel elfogadott módosítás
értelmében eltörölték a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt
a paragrafusát, amely szerint nem kaphatnak nyugdíjat azok, akik -
bár rendelkeznek a szükséges húszéves szolgálati idővel -
munkaviszonyukat öt évnél hosszabb időre megszakították.
A munkanap bezárása előtt a törvényhozók belefogtak az
illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalásába. Botos Katalin
pénzügyminisztériumi államtitkár az előterjesztést összefoglalva
megállapította: az illetékek szerkezete nem változik a jövőben sem,
hiszen továbbra is a vagyonszerzéshez kapcsolódó, illetőleg eljárási
illetéket kell fizetniük az állampolgároknak. Hozzátette azonban,
hogy mérsékelték az illetékek összegét, főként az adás-vételek
esetében. Így például a személygépkocsi vásárlásakor eddig szokásos
köbcentiméter szerint megállapított illeték helyett egységesen 500
forintot kell befizetni. További példákat sorolva az államtitkár
utalt arra is, hogy illetékmentességet élveznek a közüzemi
létesítések, valamint az értékpapírok. Végezetül azt is elmondta,
hogy a jelentős kedvezmények ellenére várhatóan nem csökken az
illetékekből származó bevétel, amelynek egyharmada az
önkormányzatoké, míg a fennmaradó hányad a költségvetésé lesz.
A törvényjavaslat általános vitájában Remport Katalin, a
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója, majd a
továbbiakban több hozzászóló is nehezményezte, hogy a javaslat nem
tesz különbséget örökléskor, illetve ajéndékozáskor az illetékek
mértékében, holott más-más jogviszonyról van szó. Békesi László
(MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illeték
vagyonadóztatási szerepet is betölt, s éppen ezért figyelni kell
arra, hogy alkalmazásával elkerüljék a kétszeres adóztatást.
(folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|