 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Kedd (6. rész)
|
A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a
Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az
alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási
javaslattal szemben. Mindenekelőtt azt a gondolatát osztotta meg
képviselőtársaival, hogy Tölgyessy Pétertől impozáns kormánypárti
beszédet hallhattak, s ez a beszéd tovább erősítette benne a gyanút:
kétféle koalíció működik máris ebben a Parlamentben. Az egyik egy
kvázi kormánypárti koalíció, a másik pedig az MDF és az SZDSZ között
jött létre. S - mint mondotta - ez a gondolat azért fogalmazódott
meg benne, mert erőltetettnek, időszerűtlennek és ezért
kockázatosnak ítéli az alkotmány módosítását szorgalmazó
kezdeményezést. Ugyanis éppen a kormányozhatóságot kockáztatják, ha
ilyen rögtönzött kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó hajszolt
viták közepette kell a Parlamentnek törvényeket alkotnia.
A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a
törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem
követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal
inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy
haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az
Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához.
Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy
csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a
kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat
hangoztatott kormányozhatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza
saját felelősségét a Parlamentre? - tette fel kérdéseit, mindjárt
folytatva azok sorát. Van-e olyan passzusa, cikkelye, normaszövege a
hatályos alkotmánynak, amely az államszocializmusra utalva akár a
legcsekélyebb mértékig a visszarendezés kockázatát hordozná magában?
Rögtön hozzátette válaszként: vannak még kövületek az alkotmányban,
s ezeket valóban célszerű kigyomlálni, de ezek a kövületek nem
hatnak, nem érdemelnek figyelmet vagy legalábbis nem akkorát, hogy
egy generális módosítás fő indokaként szerepeljenek.
A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az
alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített
kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése
hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Ezért
az erre vonatkozó passzusok módosítását, kölcsönös politikai
alkuban, konszenzusra törekedve, nem pedig az alkalmazott módszerrel
kellett volna kidolgozni és előterjeszteni. A szocialisták nem
tagadják - hangoztatta -, hogy a kétharmados többséggel meghozandó
törvények körét valamelyest szűkíteni kell. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|