|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (2. rész)
|
A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos főbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában a frakció többi tagjai.
Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítást alapvetően három indok teszi szükségessé: a hatályos alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása; egy korábbi, a háromoldalú politikai tárgyalásokon elfogadott alkotmánymódosítási szöveghez való visszatérés; valamint az ország kormányozhatóságának szavatolása. A legfontosabbnak az elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül, vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a miniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége, amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a Parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a Parlament ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel olyan közjogi tisztséget, amely a miniszterelnökével versengő legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a Parlament adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz hasonló módon.
Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának szűkítését. Megjegyezte: a jelenlegi politikai helyzetet is figyelembe véve olyan szabályokat lenne célszerű elfogadni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok alapintézményeket ne határozhassanak meg, ám joguk legyen az ország és a végrehajtó hatalom folyamatos működtetéséhez. Úgy vélekedett, hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől, hanem fölösleges felelősséget vesz le a válláról. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|