|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (19. rész)
|
A szünet után Gál Zoltán röviden válaszolt a törvényjavaslat ---------- vitájában elhangzott észrevételekre. A vélemények tanúsága szerint nem folyik támadás az államapparátus ellen, nincsenek próbálkozások annak szétzilálására - összegezte a felszólalásokat az államtitkár, hangoztatván, hogy saját tapasztalatai szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz. A tanácsi apparátusra hivatkozva Gál Zoltán úgy vélte, igenis folyik ilyen próbálkozás. Hangoztatta: az államapparátus fél, s emiatt nem képes tisztességesen elvégezni feladatait, ami a választások szempontjából rendkívül kedvezőtlen.
A vitában szó esett arról is, hogy az ellenzék támogatja a kormányt, támogatja a még működő kormányzati intézményeket. Gál Zoltán ezt a véleményt is kétkedéssel fogadta. Ennek alátámasztására kifogásolta a Duna-gate botránynak azt a momentumát, hogy az Országgyűlés egyik - Gál Zoltán felszólalásában meg nem nevezett - képviselője, miután tudomást szerzett az ügyről, nem a Parlament elé hozta a problémát, hanem a Fekete doboz munkatársait kereste meg. Gál Zoltán mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az állami intézmények normális működése sokak számára ma már nem érdek. Márpedig a nemzetnek az lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények rendeltetésszerűen működjenek.
Az államtitkár kifogásolta azt is, hogy az eset kapcsán egyesek prejudikálnak bizonyos tényeket, törvénysértésről beszélnek akkor, amikor az erre hivatott szervek azt még nem állapították meg. Gál Zoltán arra kért mindenkit, hogy az ártatlanság vélelmét - amely minden magyar állampolgárt megillet - adják meg az államapparátusban dolgozók számára is.
Az elhangzott konkrét módosító javaslatokra reflektálva Gál Zoltán ismételten hangoztatta azt a meggyőződését: a bűnözés jelenlegi helyzetéből adódóan feltétlenül szükség van arra, hogy a rendőrség is alkalmazhasson bizonyos titkos módszereket.
Végezetül felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a most beterjesztett törvényjavaslattal újabb jelentős lépést hajtanak végre a jogállamiság kiépítésének irányába. Jelentőségét növeli, hogy olyan területet érint, amely eddig rejtve volt a társadalom szélesebb körei elől. Ez a titkosítás is oka volt annak, hogy a társadalom szembenállt ezzel a szervezettel. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|