|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész)
|
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) a törvényjavaslat ---------- legfontosabb funkciói közé sorolta, hogy annak alapvető emberi jogok szabad gyakorlását is garantálnia kell. Az állampolgári jog deklarálása - mutatott rá - egyben a közhatalom korlátozását is jelenti. Ennek megfelelően az államnak kell önmagát korlátoznia, s kívánatos lenne, hogy az adományozó állam felfogása legyen végre a múlté. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet sürgősségi tárgyalását a kormány jórészt diplomáciai kapcsolataink fejlesztésével indokolta. Rózsa Edit ennek kapcsán feltette a kérdést: elfogadható-e az a hozzáállás, amely a külpolitika szolgálatába állítja a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról alkotandó törvényt. A képviselőnő véleménye szerint a válasz erre: nem, hiszen a tervezetnek az egyházakat, ezen keresztül a hívő emberek sokaságát kell elsősorban szolgálnia. A képviselőnő a törvénytervezettel kapcsolatban - egyházi vezetőkkel folytatott konzultációi után - számos korrekciós jellegű módosító javaslatot nyújtott be írásban. Indítványainak indoklását a tervezet részletes vitájában kívánta kifejteni.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja nevében felszólaló Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész kijelentette: az ------------ MDF nincs meggyőződve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szükségességéről, s a kormány erről szóló magyarázatát is erős fenntartásokkal fogadja. Minden felesleges szabályozás ugyanis csorbítja az egyházak szabadságát is. A képviselő utalt arra, hogy a hívek és egyes szervezeteik állást foglaltak abban, hogy nincs szükség egyházi törvényre. Úgy ítélik meg, hogy valódi jogállamban az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadság elegendő. Ennek ellenére nem kívánják megakadályozni a törvény meghozatalát, s elismerik a kormány jószándékát is ebben a kérdésben.
A továbbiakban a törvénytervezet legfőbb pozitívumaként ítélte, hogy az összhangban van a háromoldalú tárgyalásokon megalapozott alkotmánymódosításnak a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint az egyházak szabad működését garantáló rendelkezéseivel. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|