 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Változások a KGST pénzügyi rendszerében (1. rész)
|
1990. január 19., péntek - A KGST valuta- és pénzügyi
állandó bizottsága január 16-a és 18-a között ülésezett Prágában. A
pénzügyi szakértők tanácskozásáról Apatini Kornélné, a
Pénzügyminisztérium Nemzetközi Pénzügyek Főosztályának vezetője
nyilatkozott az MTI munkatársának.
Elmondta: tekintettel arra, hogy a legutóbbi legfelső szintű -
Szófiában tartott - KGST-tanácskozáson a szervezet megreformálásáról
döntöttek, így a Valuta és Pénzügyi Állandó Bizottság is ennek
szellemében végezte munkáját. Az eszmecsere konkrét célja az volt,
hogy a pénzügyi rendszer átalakítására egy működőképes, nagyon
gyorsan végrehajtandó munkaprogramot dolgozzanak ki, amellyel a
szervezeten belüli pénzügyi elszámolási rendszert teljesen új
alapokra helyezhetik. A megbeszélések középpontjában a konvertibilis
elszámolásra való áttérés kérdései álltak. Fontos határozat
született az ülésen arról, hogy legkésőbb májusig ki kell dolgozni a
teljes pénzügyi mechanizmus reformjára vonatkozó javaslatot. A
február végéig elkészített javaslatokat arról, hogy melyik állam
hogyan képzeli el az együttműködés új lehetőségeit, márciusban és
áprilisban vitatják meg az érintettek.
x Vannak-e olyan fontosabb szempontok, amelyekkel a tagországok
többsége egyetértett?
- Szinte valamennyi tagország egyetért abban - hangsúlyozta a
főosztályvezető -, hogy nem látszat-, hanem valódi, erőteljes
reformokra van szükség e bizottság munkájában is; bár az kérdéses,
hogy a hangoztatott radikális reformok alatt végül is melyik
tagország mit is ért valójában. Ezt ugyanis meghatározza a
tagországok belső helyzete, és az általuk alkalmazott különféle
módszerek gyakorlata. A magyar álláspont éppen ezért az volt, hogy a
résztvevők a munkát fogalmi egyeztetéssel kezdjék. (folyt.köv.)
1990. január 19., péntek 18:44
|
Vissza »
|
|
Változások a KGST pénzügyi rendszerében (2. rész)
|
x Az értekezleten felvetődött, hogy Magyarország, Lengyelország
és Csehszlovákia a nem kereskedelmi fizetések, ezen belül az
árfolyam-megállapítás rendjének radikális reformját szorgalmazta
úgy, hogy erre a jövőben kétoldalú megállapodások keretében legyen
lehetőség. Ez az érvényes sokoldalú megállapodásokból való kilépést
jelenti?
- Igen, ez így van. A nem kereskedelmi árfolyamokat ugyanis az
1963-ban Prágában kötött sokoldalú megállapodás szabályozza, amelyet
a későbbiekben két- és sokoldalú megállapodásokkal pontosítottak a
szerződő felek. E szerződések lényege: rögzítik a nem kereskedelmi
fizetések jogcímeit, megkülönböztetve azokat a kereskedelmi jellegű
fizetésektől. Megállapodások szabályozzák a szocialista országok
nemzeti valutáinak egymáshoz való árfolyamait a szovjet rubel
,,közbeiktatásával,,. Mivel azonban a körülmények évről évre
változtak a KGST-országokban, ezért egyre inkább előtérbe kerültek a
kétoldalú megállapodások, miközben az eredeti rendszer csupán névleg
működött, s működik még ma is, jóllehet az eredeti megállapodás mára
már működésképtelenné vált. Ezért az ülésen résztvevők úgy vélték,
hogy szakítani kell a jelenlegi gyakorlattal. Magyarország,
Csehszlovákia és Lengyelország szándéka az, hogy a későbbiekben a
nem kereskedelmi árfolyamok ne államközi szerződések alapján, hanem
egyre inkább a piaci viszonyoknak megfelelően alakuljanak, a
kereslet-kínálatnak, illetve a valós vásárlóerőnek megfelelően. Az
említett három ország ezért vetette fel az 1963-ban kötött sokoldalú
egyezményből való kilépési szándékát.
- A magyar elképzelés szerint a sokoldalú egyezményből való
kilépés bejelentését úgy kell időzíteni, hogy az párhuzamos legyen
azt felváltó kétoldalú egyezmények megkötésével. Érvényes
megállapodások hiányában ugyanis zavarok keletkezhetnek.
x Van-e esély arra, hogy ezeket a kétoldalú megállapodásokat
mielőbb sikerül megkötnie Magyarországnak?
- A magam részéről optimista vagyok, hiszen minden országnak az
a szándéka, hogy a nem kereskedelmi elszámolások, ezen belül az
árfolyamok ,,működtetése,, rendezett legyen. Ezt a folyamatot
elősegítheti a kereskedelmi elszámolások új alapokra való helyezése
is. (MTI)
1990. január 19., péntek 18:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|