 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: parlamenti vita - vízumkényszer, Magyarország (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. január 19. péntek (MTI-TUD) - A német szövetségi
gyűlés, a Bundestag péntek délelőtt egyhangúlag megszavazta a
korábban a parlament belügyi bizottságában a Német Szociáldemokrata
Párt (SPD) által előterjesztett javaslatot a Magyarországgal
fennálló vízumkényszer feloldása kérdésében.
Az indítványnak megfelelően, amellyel 1989. november 9-ikén
foglalkozott a belügyi bizottság, a szövetségi gyűlés felszólította
az NSZK kormányát: törekedjék az általános utasforgalomban is a
vízumkényszer megszüntetésére, és evégből haladéktalanul kezdjen
újra tárgyalásokat a schengeni megállapodásban részvevő nyugati
partnerekkel.
Magyarország és az NSZK között 1988. március elsején már
vízumkönnyítéseket vezettek be diplomaták és üzletemberek számára. A
Schengen luxemburgi helységben 1985-ben megkötött megállapodás
alapján azonban a vízumkényszer általános feloldása előtt az NSZK
köteles konzultálni szerződéses partnereivel, Franciaországgal és a
Benelux-államokkal. Ezek a konzultációk eddig nem vezettek
eredményre.
A parlamenti vitában felszólaló dr. Wilhelm Nöbel (SPD),
Joachaim Clemens (CDU/CSU), Wolfgang Lüder (FDP), dr. Helmut Lippelt
(a Zöldek pártja) képviselők egyöntetűen méltatták azt a bátor,
súlyos kockázatok vállalásától sem visszariadó, elsősorban
humanitárius megfontolásoktól ihletett magatartást, amelyet
Magyarország tanúsított a határok lebontásában.
Nöbel szerint ezt a helsinki záróokmány szellemében véghezvitt
jótettet a németség soha el nem felejtheti. Clemens képviselő úgy
értékelte a keletnémet menekültek kiutazási engedélyének tavaly őszi
történelmi jelentőségű megadását, mint a magyar jogállamiság
helyreállításának részét, Magyarország európai történelmi és
politikai szerepének ismételt vállalását. Budapest döntően járult
hozzá ahhoz, hogy átadhatták az enyészetnek azt a korábbi
elképzelést, hogy a Európa a vasfüggönynél ér véget. (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|