|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
A romániai forradalomról (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. január 19. péntek (MTI-tud.) - Helyes-e
szocialistának vagy a szocialista társadalmi berendezkedés akárcsak
torz formájának nevezni egy olyan rendszert, amely alacsony
életszínvonalra kárhoztatja a dolgozókat, elidegeníti őket a
termelőeszközöktől, megfosztja őket az állampolgári
szabadságjogoktól? Szocializmus-e az a rendszer, amelyben a hatalmat
gyakorló szűk kamarilla pompában él, ellenőrizetlenül rendelkezik a
nemzeti vagyon felett, személyes jólétét a nép rovására fokozza?
Egyebek között ezekre a kérdésekre keres választ a romániai
forradalom tanulságait elemző cikkében Jurij Volkov filozófus a
Nyegyelja című hetilap legújabb számában.
A Romániában történtek azáltal váltak világtörténelmi jelentőségűvé, hogy egyedülálló történelmi esemény zajlott le. Egy valódi népi tömegmozgalom, amely nem volt előkészítve, s nem álltak az élén semmilyen vezérek, képes volt megdönteni egy kegyetlen, mindenfajta ,,liberális vonást,, nélkülöző totalitárius diktatúrát. A szerző utal rá, hogy a hitleristák és szövetségeseik rendszere az utolsó pillanatig kitartott, s csak az antihitlerista koalíció külső csapásának hatására omlott össze. A sztálinizmus is a diktátor utolsó napjáig létezett, s csak utána és fölülről kiindulva kezdődhetett valamilyen megreformálása.
Romániában mégcsak álmodni sem lehetett arról, hogy egy népi mozgalom megdöntheti a rezsimet vagy akárcsak felbukkanhat egy ilyen mozgalom. Ismertetve a Romániában kiépített hatalmas besúgórendszert, a szerző hangoztatja, hogy a totalitárius diktatúra feltételei között az ilyen mozgalmakat még a ,,pelenkában,, megfojtják. A totalitárius rendszer szétrombolja a legegyszerűbb szociális kapcsolatokat is, atomizálja a társadalmakat.
S még egy tényező: milliók ideológiai megdolgozásának eredményeként az emberek kezdik valóban azt hinni, hogy normális, sőt boldog életet élnek, hogy a róluk gondoskodó diktátor az ,,atya,, és ,,minden idők lángelméje,,. Hogyan tudnának ezek az elbutított emberek fellázadni a diktátor és az általa megszemélyesített rendszer ellen?
Éppen ezért volt nehezen hihető az első hírek hallatán - írja Volkov -, hogy a fegyvertelen nép győzni tudott az állig felfegyverzett elnyomó gépezet ellen. (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|