|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés most ne
tárgyalja a hatósági erkölcsi bizonyítványról, valamint a
közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezeteket - ezt
javasolja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, amely
csütörtökön tartott ülést. A testület úgy ítélte meg: egyik törvény
megalkotása sem sürgető szükségszerűség. A képviselők azzal értettek
egyet, hogy most csupán a feddhetetlenség intézményét szüntessék
meg.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság eredetileg kétnaposra tervezte ülését, amelyen 24 napirendi pontot - 14 törvényjavaslatot és 10 képviselői indítványt - kellett volna megtárgyalnia. Különböző okok miatt azonban a bizottság csütörtökön megkezdett ülését csak a januári ülésszak munkaszüneteiben tudja folytatni. Ezért csak azokat a törvényjavaslatokat tárgyalta meg, amelyek a kompetenciájába tartoznak. A már említett két törvénytervezeten kívül a bizottság megtárgyalta és pontosító módosításokkal elfogadta a vallási és lelkiismereti szabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot.
Élénk szakmai vitát váltott ki a sajtótörvény módosításáról szóló törvénytervezetnek a sajtó útján elkövetett személyiségi jog megsértésének jogorvoslata. Nevezetesen azt vitatták a képviselők, hogy a jogsértőt a bíróság bírsággal sújtsa-e, s annak összege az államkasszát gazdagítsa, avagy kárpótlás megfizetésére kötelezze, a sértett javára. A bizottság végül is az utóbbi megoldás mellett foglalt állást, s ezzel az előterjesztő miniszterhelyettes is egyetértett.
Éles vitát váltott ki az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat. A bizottság tagjai eleinte hajlottak arra, hogy a Parlament most a tiszteletdíjak mértékéről ne döntsön, ám az érvek csatájában azok győzedelmeskedtek, akik szerint a már zajló választási kampány szempontjából rendkívül fontos ennek megállapítása is. Hiszen a képviselőjelölteknek tudniuk kell, mire vállalkoznak. Ezért a bizottság javaslatot is kidolgozott a képviselői tiszteletdíj mértékének megállapítására, amely nem a miniszteri fizetést tartja etalonnak. Javaslatot fogalmazott meg arra az esetre is: milyen anyagi következményekkel jár, ha a képviselő hosszabb időn át önhibájából nem tesz eleget képviselői kötelezettségeinek. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|