|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
- Reggeli sajtó - 2/1. folyt.
|
A párizsi Kohl beszédről szóló beszámolójában pedig a Times azt mondja: Kohl kancellár világosan kifejtette, véleménye szerint Németországnak nincs joga, hogy megkérdőjelezze Lengyelország nyugati határait. A Financial Times ezzel a ponttal kapcsolatban megjegyzi, hogy korábbi alkalmakkor Kohl kancellár kerülte a német-keleti határok kérdését, nehogy azt kihasználhassa ellene az idei kulcsfontosságú választásokon a nyugatnémet szélső jobboldal.
Emellett a lapok továbbra is nagy terjedelemben foglalkoznak az Örményországot és Azerbajdzsánt sújtó válsággal. Az Independent címoldalas jelentése szerint a szovjet csapatok kivezénylése ellenére is csak lassú haladást sikerült elérniük a hatóságoknak a rend helyreállítása terén. A Daily Telegraph azt írja: Nehéz feladat vár a kivezényelt katonákra a mohamedán azeriek és a keresztény örmények közötti gyűlölet által szított harc beszüntetésében. A lap egyik tudósítója szerint a zavargásokban esetleg Irán olyan lehetőséget lát majd, melynek lévén iszlám forradalmat hajthat végre a Szovjetunióban.
Az Independent is rámutat arra, hogy a Szovjetunió a világ ötödik legnagyobb mohamedán lakossággal rendelkező országa és a mohamedán lakosság elszigeteltségét megtörte az iráni iszlám forradalom és az afganisztáni háború. A sztálini "oszd meg és uralkodj" politikája a jelenlegi nemzetiségi és etnikai gyűlölködésben hozza meg keserű gyümölcsét és a helyi kisebbségek ellen irányuló idegen gyűlölet a következőkben az oroszok ellen irányulhat majd - véli az Independent.
A Financial Times egyik cikke szerint az Azerbajdzsánban kirobbant, szinte már polgárháborús konfliktus sohasem jöhetett volna rosszabbkor Gorbacsov számára. A hideg ész logikája azt sugalja, hogy Gorbacsovnak hagyni kellene, hogy a lázadó köztársaságok elszakadjanak, de a szovjet vezető tudja: a kommunista párt még nem kész a szövetségi rndszer feloszlatására és emellett tart az oroszok reakciójától is.
A magyar Watergate is szerepel a lapok cikkei között. Több lap is beszámol arról, hogy lemondott Horváth József, aki lemonndását azzal indokolta meg, hogy megrenndült a bizalom osztályában és személyében. Az Independentben Karacs Imre azt írja: Az ellenzék továbbra is követeli Horváth István belügyminiszter távozását.+++
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|