|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Rácz Sándor
|
------------------------------------------------------
München, 1990. január 13. (SZER, A munka világa)- Hallgassák meg Tar Péter budapesti interjúját:
- Megkezdődött a választási hadjárat Magyarországon, hiszen elhangzott a dátum, március 25-ikén országgyűlési képviselőválasztásokat tartanak az országban. Erről a bejelentésről kérdeztem Rácz Sándort, az 56-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökét.
- Sajnos ez a bejelentés rosszkor érte a magyar munkásokat, mert a magyar munkások még nem készültek fel a választásokra. Én, aki nagyon odafigyeltem arra, hogy hogyan is veszünk majd részt ebben az első szabad parlamenti képviselőválasztásban, azt kell hogy mondjam, hogy éppen az a réteg nem fogja tudni érvényesíteni az akaratát, hogy valóban demokratikus Magyarország jöjjön létre, hogy a parlamentbe olyan képviselők kerüljenek, akik az ország gondját-baját úgy ismerik, ahogy az a mi gondunk, bajunk, magyar munkásoké, parasztoké. A választási kampány beindulásakor azt látjuk, hogy az ellenzéki pártok, - idézőjelbe tettem -, tehát hogy a meglévő pártok is nagyon zilált állapotban vannak ahhoz, hogy választásokba belemenjenek. De mindent el kell követni, minden magyar embernek, és ez alól nem kivétel az sem, hogy valaki újságolvasó vagy rádióhallgató vagy tudja, vagy nem tudja. Az ő életéről van szó és akárhol is dolgozik vagy él ebben az országban, ő is felelős azért, hogy milyen parlament jön létre. Nekünk, munkásoknak oda kell figyelnünk, mert az életünkről van szó, a jövőnkről, a gyerekeink jövőjéről, nem mindegy az, hogy hogy fogjuk megválasztani a képviselőket. Nagyon sajnálom, hogy a munkások nem hoztak létre egy olyan pártot, amely munkáspártként kerülhetne be a parlamentbe. Én ezt hiába akartam, nem lehet. Én nem indíthatom el ennek a pártnak a szervezését, de elindíthatta volna Csepel, vagy elindíthatta volna egy más nagy munkásterület, aminek már szívesen álltam volna az élére. (folyt.)
1990. január 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|