Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Morvai Lászlóval
London, 1990. január 8. (BBC, Panoráma) - Első kézből szerzett tapasztalatokat és benyomásokat Romániában az a háromtagú magyar parlamenti küldöttség, amelynek tagja volt Morvai László, a parlament külügyi bizottságának a tagja. Szakonyi Péter budapesti munkatársunk beszélt vele, és először azt kérdezte: felvetődtek-e a román vezetőkkel folytatott tárgyalások során a nemzetiségi jogok? - Természetesen felvetődtek, hiszen az egyik leginkább általunk érdekelt területről van szó. A nemzeti kisebbségünk - a magyarokat érintve, de ugyanígy akár a szászokat, németeket belevehetjük és az egyéb nemzetiségeket - gyakorlatilag az elmúlt közel 70 évben állandó jelleggel ki voltak téve a belső nacionalista támadásoknak. Ha nem is elnyomást említek állandó jelleggel, de mindenképpen egy hátrányos helyzetet jogok nélkül. Az összetétele a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának bizonyos mértékben, sőt azt mondhatnám: nagy mértékben feljogosít minket egy olyan elképzelésre, hogy meg fog oldódni a közeljövően ez a kérdés. Itt hadd említsek néhány nevet: Domokos Géza elsősorban, aki régi élharcosa a magyarok jogai, vagy a magyar nemzetiség jogainak a kivívásáért. Megemlítem, hogy a Magyarok Demokrata Szövetségének mostani vezetője és ez a szövetség teljes mértékben él, prosperál és igen sok taggal, mintegy 8 ezer taggal például Kolozsvárott már működik. Hadd mondjam el, ha nem is magyar, még csak nemzetiségre sem magyar, hadd említsem meg Olcsu Dinescu(?) költőt. Román származású, román nemzetiségű és fiatal ember, akinek minden harmadik mondata az volt, hogy minden nemzetiségnek, minden népnek, nációnak Romániában azonos jogokkal, azonos feltételek mellett kell életteret kapnia a Román határokon belül. (folyt.) 1990. január 8., hétfő
Vissza »

	- Interjú Morvai Lászlóval - 1. folyt.
- A kérdés felvetése úgy érzem teljes mértékben jogos. Gyakorlatilag azt kell mondanom, hogy a múlt és a jövő egymás mellett ült. Ha kell, akár név szerint is megemlítem. Tárgyalásokat folytattunk például Király Károly úrral. Ez a megbeszélés a külügyminisztériumban történt. Ő a Nemzeti Megmentés Tanácsának egyik alelnöke. Mellette ült Váncsa külügyminiszter-helyettes, aki 16 éve miniszterhelyettes. Ez már önmagában is bizonyos gondolatokat ébreszt az emberben. Ami még ezen is túlmegy, az gyakorlatilag az, hogy szakértőként, illetve tolmácsként az a Jonkira(?) ült szemben velünk, aki a magyar nagykövetségről mint nemkívánatos személyiség távozott annak idején vissza hazájába. Ilyen összetételben pillanatnyilag még úgy érzem, hogy sok problémával küzd a Nemzeti Megmentési Front, és ez magától értetődik hiszen a forradalom kitörését követő 11-dik napon tárgyaltunk a román féllel. - A legutóbbi napokban elég furcsa és szomorú híreket kaptunk, főleg Erdélyből. A hírek szerint Erdély nagyvárosaiban megjelentek a magyarországi pártok kéviselői és beszédeikkel, nyilatkozataikkal, kiállásukkal viszályt igyekeztek szítani a magyar és román lakosok között. Volt-e ez a tárgyalás témakörei között? - Önmagában a román Nemzeti Megmentési Tanáccsal erről a témáról nem volt szó, de a nagykövetségünkön felmerült és tájékoztatást kaptunk erről. Nemcsak a nagykövetségünk részéről, hanem a magyar nemzetiséget képviselő magas szintű képviselők részéről is. (folyt.) 1990. január 8., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Morvai Lászlóval - 2. folyt.
Megoszlottak azért a vélemények. Általánosságban nem lehet azt mondani, hogy a megjelent pártképviselők Romániában ellentétet igyekeztek szítani. Itt arról van szó, hogy van, amelyik pártdelegáció nagyon intelligensen, kultúráltan az után érdeklődött, hogy miben segíthetnek és mit tehetnek a forradalom sebeinek begyógyítására. Arról is hallottunk sajnos, hogy itt nacionalista és nemzetiségi szélsőséges hangok is más területről elhangzottak. Tekintettel arra, hogy január 1-jével nálunk megkezdődött a választási kampány, egy pártot sem nevezek meg sem pro sem kontra, se m segítségként, sem elmarasztalásképpen. Jelentéseimben ez mindenképpen benne lesz. - Hallottuk, hogy hazaérkezésük után javasolták, hogy a parlament külügyi bizottsága soron kívül ülésezzen. Mi ennek az oka? - Igen. Megérkezésem után 1 órával felvettem a kapcsolatot a külügyi bizottság elnökével, és röviden tájékoztattam a kialakult helyzetről általánosságban. Részleteiben, de konkrétan egy dologról, amiben úgy éreztük, hogy azonnal lépnünk kell. Ez pedig az, hogy egyes területeken, erdélyi területen a volt elnyomó és elnyomott társadalmi rétegek között önbíráskodási folyamat kezdődött. Ha ez nem kerül nagyon gyorsan megállításra, akkor a bosszú bosszút szül alapon itt a nemzetiségek között ismételten ki fog élesedni egy borzasztó erős vérbosszú, amire abszolút nincs szüksége most, éppen akkor a román nemzetiségeknek, beleértve románokat, magyarokat, egyéb nemzetiségűeket, amikor a rendezésnek végre egy lehetőségét látjuk. (folyt.) 1990. január 8., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Morvai Lászlóval - 2. folyt.
Személyes bosszúkról kaptunk tájékoztatást. A város elöljáróságát egyszerűen, rövid úton likvidálták, legbarbárabb módon, akasztástól kezdve minden előfordult. Sorol kívüli ülést fogok kezdeményezni holnap reggel 9 órakor a külügyi bizottságban. Kezdeményezzük, és a közeljövőben felhívással fogunk fordulni Románia népeihez, hogy ezt a folyamatot, még mielőtt vérbe borulna a forradalom utáni kedvező állapot, azonnal szüntessék meg. +++ 1990. január 8., hétfő
Vissza »