 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Beszélgetés Tabajdi 2.
|
- Így van. A Kollégium tagjai, mint például Hanák Péter, Mészöly
Miklós, Bíró Zoltán, Pungor Ernő és más tekintélyes közéleti emberek
hasonló álláspontot foglaltak el. Szeretnénk óvni a magyar
közvéleményt attól az illúziótól is, hogy az a nagylelkű segítség,
amelyet a romániai népeknek nyújtottunk, rögtön automatikus
viszonzásra talál majd a szomszéd ország részéről. Arra is felhívtuk
a figyelmet, hogy a két ország viszonyában alapkérdésnek számít a
gazdasági együttműködés. Javasoljuk a kormányzatnak, a
vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, hogy hozzanak létre közös
bankokat, vegyesvállalatokat akár úgy is, hogy magyar és román,
valamint nyugati tőkét vonnak be. Ha ne adj, Isten, egy nehezebb
korszak következne a két ország viszonyában, mindezek az intézmények
csillapító szerepet tölthetnének be. Jó esetben pedig stabilizáló és
előrevivő hatásuk is lenne a magyar-román kapcsolatokban.
A kormány január 4-i ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy
miként lehetne több kulturális terméket, újságot, könyvet,
tankönyvet eljuttatni Romániába. A Kollégium ezzel kapcsolatban
jelezte, hogy viszonzásképpen Magyarország tegyen meg mindent az itt
élő románság oktatási, kulturális helyzetének javításáért. A
Ceausescu-korszakban a bukaresti vezetés teljesen lemondott a
magyarországi románságról. Emiatt megoldatlan például az óvodai, és
általános iskolai képzés, amelyet Magyarország önmaga most sem tud
megoldani. Ehhez elengedhetetlen az anyaország, Románia segítsége. A
Kollégium vállalta, hogy neves magyar és román közéleti
személyiségek részvételével tartandó tanácskozást szervez. Ez
kollektív értelmiségi önvizsgálat lenne.
- Térjünk át egy törvénykezési kérdésre. Mikor lesz
Magyarországnak nemzetiségi törvénye?
- Az elmúlt hónapokban gyorsítottuk fel a néhány évvel ezelőtt
megkezdett, de időközben lelassult munkálatokat e téren. A Titkárság
már készített egy törvénytervezetet, amelyet a Kollégium
megvitatott. Most véleményezik mások is. Ennek módosított változatát
megtárgyaltuk néhány párt, így a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz
képviselőivel. További pártok véleményét is várjuk. A nemzetiségi
szövetségek is kifejtették álláspontjukat a törvénytervezettel
kapcsolatban. Azt tervezzük, hogy a szabad választások után az első
törvények között szerepeljen majd a nemzetiségi törvény.
- Mennyire lesz európai színvonalú?
- A törvénynek több újdonsága is van. Egyrészt nagy hangsúlyt
helyez az önkormányzatokra, hiszen nem lehet mindent egy központból
eldönteni. (folyt.)
1990. január 9., kedd 11:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|