|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar reformok problémái
|
---------------------------
Washington, 1990. január 7. (Amerika hangja) - Átmenet a demokráciába címmel látott napvilágot Amerikában egy tanulmány a magyar reformok problémáiról. Kivonatosan most ezt ismertetjük:
- Első pillantásra minden érdekfeszítőnek, sőt izgalmasnak tűnt. Magyarország a márciusi szabad választásokra készül, az utóbbi több mint 4 évtized első igazán szabad választásaira. Már életbe lépett az alapvető emberi jogokat garantáló módosított alkotmány, és az ország nevét Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változtatták.
Kelet-Németország és Csehszlovákia demokratikus úthoz való csatlakozásával a nemzetközi helyzet minden eddiginél ragyogóbbnak tűnik a kommunizmusból a demokráciába történő drámai ugráshoz.
Budapest azonban nem lelkesedéssel, hanem bizonytalansággal van átitatva. A magyarok kissé elkomorodtak. A politikusok egymással civakodnak, bizonytalanok, programokat terjesztenek elő, miközben a gazdaság stagnál és az életszínvonal csökken.
Soviniszta nacionalizmus fuvallata érződik a levegőben. Az emberek nyugtalanok - mondotta Lipovecz Iván a Heti Világgazdaság főszerkesztője. Bizonytalanok azután, hogy 40 éven át megmondták nekik mit gondoljanak, nem biztosak benne hogy bánjanak az új felelősséggel. Antiszemitizmus, románellenesség és cigányellenesség érződik - tette hozzá. Ennek legnagyobb része a változékony politikai helyzetből ered. A régi kommunisták megosztottak és bizonytalanok önmagukban. (folyt.)
1990. január 7., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar reformok problémái - 1. folyt.
|
A tavaly októberi kongresszuson az MSZMP a szocialista párt nevet vette fel, és kinyilatkoztatta a demokráciához való ragaszkodását. A keményvonal képviselői - köztük Grósz Károly, a kommunista párt főtitkára - erre úgy reagáltak, hogy decemberben újraalakították az MSZMP-t. A Nyers Rezső és Pozsgay Imre által vezetett reformerek időközben egyre nehezebbnek találják, hogy nyugati stílusú szociáldemokratáknak tüntessék fel magukat.
A reformerek azt remélték, hogy egy mielőbbi elnökválasztással biztosíthatják hatalmukat. Jelöltjük, Pozsgay Imre, az ország legnépszerűbb politikusa volt, és talán győztesen került volna ki a közvetlen korai választások eredményeként.
Az ellenzéki szabaddemokraták azonban megfúrták ezt a tervet. Aláírásokat gyűjtöttek egy petícióhoz, amely népszavazásra tett felhívást - és győztek. Ennek eredményeként csak azt követően fogják megválasztani az elnököt, hogy az új törvényhozás elfoglalja hivatalát. Ez pedig hátrányára volt Pozsgaynak és szocialista pártjának.
A közvéleménykutatási eredmények azt mutatják, hogy a szocialisták a szavazópolgárok mindössze 13 százalékának a bizalmával rendelkeznek. - Még a párt vezetői is elismerik, hogy üzenetünk zavaros. Az elmúlt néhány hónapban néhány nagy hibát követtünk el - mondotta Dégen István, a párt egyik vezető tisztségviselője. - Sohasem kelleltt volna elfogadnunk a népszavazást - tette hozzá. (folyt.)
1990. január 7., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar reformok problémái - 2. folyt.
|
Sajnálatos módon azonban az ellenzék is túlságosan megosztott, és bizonytalan önmagában ahhoz, hogy kihasználja a hatalmon lévő párt gyengélkedését. Több mint 50 szárnyait bontogató mozgalom kíván versenyezni a szavazatokért, köztük több mindössze néhány tucat tagot számlál. A két legfőbb versenytárs a szabaddemokraták és a Demokrata Fórum sokkal inkább egymást bírálják, mintsem együttműködnének.
Ostoba és szánalmas dolog - panaszkodott Barta Ágnes újságíró -, a demokrácia felé haladunk és a politikusok a kis problémákon cívódnak.
A szabaddemokraták nyugati értelemben vett liberálisok, a kapitalizmus szociáldemokratikus formájának szószólói. Gyökereik az ellenzék emberi jogokért vívott küzdelméhez nyúlnak vissza. Legtöbb vezetőjük budapesti értelmiségi. Nem fogadják el a kommunistákkal való kompromisszumot, még akkor sem, ha szocialistáknak hívják magukat.
A Demokrata Fórum a nacionalizmust hangsúlyozza. Kritikusai azzal vádolják a csoportot, hogy antiszemita. A Demokrata Fórum vezetője - Csurka István - tagadja ezeket a vádaskodásokat. Csurka irányítása alatt a Fórum ideológiája a kapitalizmus és a kommunizmus közötti harmadik magyar út keresésére összpontosul. A vidéken erősnek számító Fórum korábban a nemrég megtartott népszavazás bojkottálására tett felhívást és amellett érvelt, hogy valamikor kompromisszum jöhet létre a kommunistákkal. Az elnökválasztásra vonatkozó referendum megtartása után a párt visszalépett. Nem fogunk koalícióra lépni a kommunistákkal - mondja most Csurka. - Túlságosan gyengének mutatták magukat. (folyt.)
1990. január 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A magyar reformok problémái - 3. folyt.
|
A kommunistaellenes érzelmek fokozódásával sokan attól félnek, hogy a keserűség kontrollálhatatlanná válhat. Megdöbbent az emberek reakciója, amikor kampánykörútra megyek - mondotta Haraszti Miklós, a szabaddemokraták egyik vezetője. - Valóban gyűlölik a kommunistákat. Legszívesebben meglincselnék őket.
A választási kampány valószínűleg el fogja kerülni a kérdések komoly megvitatását. A résztvevők azt jósolják, hogy a demagógia szintjére fog lessüllyedni. Az emberek tudják hogy mi ellen vannak, azt nem tudják, hogy mi mellett - mondotta Haraszti Miklós.
Magyarország nélkülözi a koherens nemzetközi mozgalmat, mint a lengyel Szolidaritás, vagy a csehszlovák Polgári Fórum. Figyelembe véve a sok pártot, valamint a domináns politikai erő hiányát, a márciusi szavazás valószínűleg egy törékeny parlamentet fog eredményezni éppen abban a pillanatban, amikor Magyarországnak erős kormányra lenne szüksége az alapvető gazdasági reformok kivitelezése érdekében.
A kormány mostanáig halogatta a szükséges takarékossági intézkedéseket, félve attól, hogy azok visszaüthetnek a szavazásnál. Engedélyezte a hatalmas költségvetési deficit felfutását, megtagadva a fogyasztói ártámogatás csökkentését és a gazdaságtalanul üzemelő nagyüzemek bezárását.
A Nemzetközi Valutaalap decemberben kierőszakolt néhány intézkedést a költségek csökkentésére egy rendkívüli hitelért cserében. Magyarország azonban máris körülbelül 20 milliárd dolláros bénító adóssággal rendelkezik. E pénzösszeg fékentartására irányuló intézkedések azonban társadalmi feszültségeket válthatna ki.
Senki sem akar felelősséget vállalni - panaszkodik Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes. - Ez a lépésről-lépésre történő megközelítés nem működik. Nagy lökésre van szükségünk - mondotta. +++
1990. január 7., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|