|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar
Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor
Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló
bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a
Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar
Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP
központi bizottsági titkárokat hallgatta meg.
A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni: a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt visszaélések elkövetésére.
Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is.
A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak.
Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|