 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
Haraszti Miklós a továbbiakban elmondta: beláthatatlan
mennyiségű százalékveszteséget okozhatnak a választók megjelenését
tekintve a pontatlan listák. Utalt arra, hogy nagy mennyiségű
kopogtatócédulát küldtek ki elhunyt, illetve külföldre távozott
személyeknek. A XI. kerületben például száz ilyen népszavazási
értesítőt sikerült összegyűjteni, márpedig az országban több mint 10
ezer választókerület van - fűzte hozzá. A ,,holt lelkeknek,,
kikézbesített cédulák növelik azt a szavazólétszámot, amihez képest
a 100 százalékos részvételt megszabják.
A szabálytalanságokra utalva a résztvevőktől megkérdezték:
elképzelhető-e, hogy a négy párt jogorvoslásért fordul, és utólag
kéri a népszavazás érvénytelenítését. Deutsch Tamás erre válaszolva
kifejtette: a helyzet elég bonyolult, hiszen nem tudni, hol lehet
eljárást indítani, mivel az Alkotmánybíróság csak 1990. január
1-jétől kezdi meg tevékenységét. Jogi lépéseken azonban mindenképpen
gondolkoznak. Úgy vélik ugyanis, hogy a referendum előkészítése
során tapasztalt hiányosságok megmutatták: az új választási törvény
egyes technikai és garanciális pontjai működésképtelenek. Ezért
parlamenti képviselőik módosításokat kezdeményeznek a törvényben,
hogy a szabad parlamenti választások idején hasonló előkészítési
rendellenességek ne fordulhassanak elő.
Vig Monika (Fidesz) a rádiót és a televíziót felügyelő
bizottsággal kapcsolatos négypárti álláspontot ismertette. Elmondta,
a Fidesz, az FKGP, az SZDP és az SZDSZ csatlakozik a Magyar
Újságírók Országos Szövetsége és a Nyilvánosság Klub
nyilatkozatához. Elítélik a pártok képviselőiből álló felügyelő
bizottság létrehozását. Nem biztos ugyanis - hangsúlyozta Vig Monika
-, hogy ily módon szavatolható a sajtószabadság. Nem zárható ki,
hogy a volt egypárti cenzúrát többpárti cenzúra váltja fel. Épp
ezért a négy pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a tévét és
a rádiót felügyelő bizottság pártoktól független, a szakmát
képviselő, illetve köztiszteletben álló személyekből alakuljon.
Elmondta továbbá: a fiatal demokraták, a szociáldemokraták és a
szabad demokraták nem delegálnak tagot a bizottságba. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|